Proverbs 16
1 To man, belong the preparations of the heart, but, from Yahweh, cometh the answer of the tongue.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 All the ways of a man, [may be] pure in his own eyes, but, he that testeth spirits, is Yahweh.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Roll, upon Yahweh, thy doings, that thy plans, may be established.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 Everything, hath Yahweh made for its own purpose, yea, even the lawless one, for the day of calamity.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 An abomination to Yahweh, is every one who is haughty in heart, hand to hand, he shall not be held innocent.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 By lovingkindness and fidelity, shall iniquity be covered, and, in the revering of Yahweh, is a turning away from wrong.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 When, acceptable to Yahweh, are the ways of a man, even his enemies, doth he cause to make peace with him.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Better a little with righteousness, than large revenues, without justice.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 A man’s heart, deviseth his way, but, Yahweh, directeth his steps.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 An oracle, is on the lips of a king, in giving sentence, his mouth must not be unfaithful.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 The balance and scales of justice, belong to Yahweh, and, his handiwork, are all the weights of the bag.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 The abomination of kings, is to work lawlessness, for, by righteousness, is established a throne.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 The delight of kings, are lips of righteousness, —and, the words of uprightness, he loveth.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 The wrath of a king, [meaneth] messengers of death, but, a man who is wise, will appease it.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 In the light of a king’s countenance, is life, and, his good-pleasure, is like the cloud of harvest-rain.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 To acquire wisdom, how much better than gold! and, to get hold of understanding, more choice than silver!
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 The highway of the upright, is to avoid evil, He preserveth his soul, who guardeth his way.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Before grievous injury, pride! and, before a fall, haughtiness of spirit!
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 Better is lowliness of spirit, with the patient, than a portion of spoil, with the proud.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 He that showeth discretion concerning a matter, shall find good, and, he that trusteth in Yahweh, how happy is he!
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 The wise in heart, shall be called intelligent, and, sweetness of lips, increaseth persuasiveness.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 A well-spring of life, is discretion to its owner, but, the correction of the foolish, is folly.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 The heart of the wise, giveth discretion to his mouth, and, upon his lips, increaseth persuasiveness.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 A comb of honey, are pleasant words, sweet to the taste and healing to the bone.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 There is a way that enticeth a man, but, at the latter end thereof, are the ways of death.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 The appetite of the toiler, hath toiled for him, for his mouth, hath urged him on.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 An abandoned man, diggeth up mischief, —and, upon his lips, as it were a fire is scorching.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 A perverse man, sendeth forth strife, and, a tattler, separateth intimate friends.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 A ruthless man, enticeth his neighbour, and leadeth him in a way, not good.
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Closing his eyes, to devise perverse things, biting his lips, he hath plotted mischief.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 A crown of adorning, is a hoary head, in the way of righteousness, it should be found.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Better he that is slow to anger, than a hero, and he that ruleth his spirit, than he that captureth a city.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 Into the lap, is cast the lot, but, from Yahweh, is its every decision.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.
