Job 8
1 Then responded Bildad the Shuhite, and said: —
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 How long wilt thou speak these things? Or, as a mighty wind, shall be the sayings of thy mouth?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Should, GOD, pervert justice? Or, the Almighty, pervert righteousness?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Though, thy children, sinned against him, and he delivered them into the hand of their transgression,
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Yet, if, thou thyself, wilt diligently seek unto GOD, —and, unto the Almighty, wilt make supplication;
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 If, pure and upright, thou thyself, art, surely, now, will he answer thy prayer, and will prosper thy righteous habitation:
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 So shall thy beginning appear small, —when, thy latter end, he shall greatly increase!
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 For inquire, I pray thee, of a former generation, and prepare thyself for the research of their fathers; —
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 For, of yesterday, are, we, and cannot know, for, a shadow, are our days upon earth:
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Shall, they, not teach thee—tell thee, and, out of their memory, bring forth words?
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 Can the paper-reed grow up, without a marsh? Or the rush grow up, without water?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 Though while still, in its freshness, it be not plucked off, yet, before any kind of grass, it doth wither:
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 So, shall be the latter end of all who forget GOD, and, the hope of the impious, shall perish:
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 Whose trust shall be contemptible, —and, a spider’s web, his confidence:
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 He leaneth upon his house, and it will not stand, he holdeth it fast, and it will not remain erect.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 Full of moisture he is, before the sun, and, over his garden, his shoot goeth forth:
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 Over a heap, his roots are entwined, a place of stones, he descrieth;
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 If one destroy him out of his place, then will it disown him [saying] —I have not seen thee.
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 Lo! that, is the joy of his way, —and, out of the dust, shall others spring up.
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Lo! GOD, will not reject a blameless man, neither will he grasp the hand of evil-doers:
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 At length he shall fill with laughter thy mouth, and thy lips, with a shout of triumph:
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 They who hate thee, shall be clothed with shame, but, the tent of the lawless, shall not be!
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
