Job 36
1 And Elihu added and said: —
És folytatta Elíhú és mondta:
2 Restrain thyself for me a little, and I will shew thee, that, yet—for GOD, there is justification,
Várj reám egy kicsit, hadd közöljem veled, mert még van Isten mellett mondani valóm.
3 I will bring my knowledge from afar, and, to my Maker, will I attribute righteousness.
Messzünnen hozom tudásomat és alkotómnak adok igazat.
4 For, of a truth—not false, are my words, One of competent knowledge, is with thee.
Mert valóban, szavaim nem hazugság, teljes tudású van szemben veled.
5 Lo! GOD, is mighty, yet will he not despise, Mighty in vigour of mind;
Lám, Isten hatalmas, de kit sem vet meg, észerőre hatalmas.
6 He will not keep alive one who is lawless, but, the right of oppressed ones, will he grant;
Nem hagyja életben a gonoszt, s a szegényeknek jogát megadja.
7 He will not withdraw—from a righteous one—his eyes, —but, with kings on the throne, He hath seated men triumphantly, and they have been exalted.
Nem vonja el az igaztól szemeit, sőt királyok mellé, a trónra ültette őket örökre, hogy kimagasodtak.
8 But, if, bound in fetters, they have been captured with cords of affliction,
S ha bilincsekkel vannak megkötve, ha megfogatnak a nyomorúság köteleivel:
9 Then hath he declared to them their deed, and their transgressions—that they were wont to behave themselves proudly;
megmondja nekik cselekedetüket és bűntetteiket, hogy hősködtek;
10 Thus hath he uncovered their ear to a warning, and said—that they should turn from iniquity.
megnyitja fülüket a feddésnek és azt mondja, hogy térjenek meg a jogtalanságtól.
11 If they would hearken, and serve, they should complete their days, in prosperity, and their years, in pleasantness;
Ha hallgatnak rá és szolgálják őt, jólétben töltik el végig napjaikat és éveiket kellemetességben;
12 But, if they would not hearken, by a weapon, should they pass away, and breathe their last, no one knowing.
de ha nem hallgatnak reá, fegyver által tűnnek el s kimúlnak megismerés híján.
13 Yea, the impious in heart, should store up anger, They should not cry for help, when he bound them.
S az istentelen szívűek haragot táplálnak, nem esedeznek, midőn megkötözte őket.
14 Their soul should die in youth, and their life, among the unclean.
Ifjúkorban kell elhalnia lelküknek és életüknek a ledérek között.
15 He would deliver the humbled in his humiliation, and would uncover—in oppression—their ear.
Kiszabadítja a nyomorgót nyomorúsága által s a szorongatás által megnyitja fülüket.
16 Yea he might even have allured thee—out of the mouth of straitness, [into] a wide space—no narrowness there, —and, the food set down on thy table, should have been full of fatness.
Kicsábít téged is a szükség szájából, tág térre, melynek helyén nincs szorongás, s a mi rászáll asztalodra, tele van zsiradékkal.
17 But, with the plea of a lawless one, thou art full, Plea and sentence, will take fast hold.
De ha a gonosz ítéletével vagy tele, ítélet és törvény megragadnak téged.
18 Because there is wrath, [beware] lest he take thee away with a stroke, Then let not, a great ransom, mislead thee.
Bizony, ne csábítson el téged a harag tömérdekségével és a váltság bősége ne hajlítson el.
19 Will he value thy riches? Nay not precious ore, nor all the forces of strength.
Hát szorongás nélkül rendezze-e segítségedet s az erőszak minden megfeszítése nélkül?
20 Do not pant for the night, when peoples disappear from their place.
Ne áhítsd az éjéjszakát, midőn népek tűnnek el helyükről.
21 Beware, do not turn unto iniquity, For, this, thou hast chosen rather than affliction.
Őrizkedjél, ne fordulj jogtalanság felé, mert ezt inkább választottad a nyomorúságnál.
22 Lo, GOD, exalteth himself by his strength, Who like him doth teach?
Lám, Isten felmagasztosul erejében; ki olyan oktató, mint ő!
23 Who enjoined on him his way? and who ever said, Thou hast wrought perversity?
Ki kéri számon tőle útját, s ki mondja: jogtalanságot műveltél!
24 Remember, that thou extol his work, of which men have sung;
Gondolj rá, hogy magasztald művét, melyet szemléltek férfiak;
25 Every son of earth, hath viewed it, Mortal man, looketh at it from afar.
mind az emberek néztek rá, a halandó messziről tekinti.
26 Lo, GOD, is greater than we can know, The number of his years, even past finding out!
Lám, Isten magasztos, nem ismerjük meg, éveinek száma ki nem kutatható.
27 For he draweth up drops of water, They trickle as rain through his mist;
Mert felvonja a víznek cseppjeit, hogy az ő köde számára tisztuljanak esővé,
28 With which the clouds flow down, They drop on man in abundance.
melyet folyatnak a fellegek, csurgatnak a sok emberre.
29 But surely none can understand the burstings of the cloud, the crashing of his pavilion!
Avagy értik-e a felhő terjedelmeit, sátrának robaját?
30 Lo! he hath spread out over it, his lightning, The bed of the sea, hath he covered.
Lám, magára terítette fényét s ráborította a tenger gyökereit,
31 For, by those things, he executeth judgment on peoples, He giveth food in abundance:
mert velök ítél népeket, eleséget ád busásan.
32 Upon both hands, he putteth a covering of lightning, and layeth command upon it against an assailant:
Kezeire fényt borított s kirendelte azt a támadó ellen.
33 His rolling thunder telleth concerning him, —The cattle, even, concerning him that is coming up.
Hirdet róla az ő dörgése, a csorda is a keletkező viharról.
