Hebrews 9
1 [Even] the first, indeed, therefore, used to have righteous appointments of divine service, even the holy ritual well arranged.
Az első szövetségnek is volt istentiszteleti rendtartása és földi szent helye.
2 For a tent was prepared, the first, in which were both the lampstand and the table and the setting forth of the loaves, —the which is called the Holy place;
Mert sátort építettek, amelynek első részében volt a gyertyatartó, meg az asztal és azon a szent kenyerek. Ezt nevezték szentélynek.
3 But, after the second veil, a tent, that which is called Most Holy:
A kárpiton túl is volt egy sátor, amelyet szentek szentjének neveztek.
4 Having a golden altar of incense, and the ark of the covenant covered around on every side with gold, in which was a golden jar holding the manna, and the rod of Aaron that sprouted, and the tables of the covenant;
Ebben volt az arany füstölő oltár és a szövetség ládája minden felől beborítva arannyal. Ebben volt az aranykorsó mannával tele, és Áron kihajtott vesszeje, meg a szövetség táblái.
5 But, over-above it, Cherubim of glory overshadowing the propitiatory: —concerning which things, it is not now [needful] to be speaking, particularly.
Fölötte pedig a dicsőség kerubjai, amelyek beárnyékolták az engesztelés helyét, amiről most nem szükséges külön szólni.
6 Now, these things having been thus prepared, into the first tent, indeed, continually do the priests enter, the divine services completing;
Ezeket így elrendezve, az első sátorba mindenkor bejárnak a papok az istentisztelet elvégzésére.
7 But, into the second, once for all in the year, only the high-priest, not without blood, which he offered for himself and the ignorances of the people:
A másodikba azonban egy-egy évben egyszer, csak maga a főpap mehet be azzal a vérrel, amelyet magáért és a nép bűneiért áldoz.
8 The Holy Spirit making this evident—that, not yet, hath been manifested, the way through the Holy place, so long as the first tent hath a standing.
A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy még nem nyílt meg a szentély útja, mert még fennáll az első sátor,
9 The which is a similitude for the present season, according to which both gifts and sacrifices are offered, which cannot, as to the conscience, perfect him that rendereth the divine service: —
ami példázat a jelenkori időre, hogy olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem képesek lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálattevőt.
10 Only as to eatings, and drinkings, and diversified immersions, —righteous-appointments of the flesh, which, until a season of rectifying, are in force.
Éppen úgy, ahogy az ételek, italok, meg különböző tisztálkodási szertartások csak külső rendelkezések, amelyek csak az új rendelkezés idejéig kötelezők.
11 But, when Christ approached, as high-priest of the coming good things, through the greater and more perfect tent, not made by hand, that is, not of this creation, —
Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja, nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem evilágból való sátoron keresztül jelent meg.
12 Nor yet through blood of goats and calves, but through his own blood he entered once for all into the Holy place, age-abiding redemption discovering. (aiōnios g166)
Nem bakok és tulkok vérével, hanem tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. (aiōnios g166)
13 For if the blood of goats and bulls, and the ashes of a heifer sprinkling the profaned, halloweth unto the purity of the flesh,
Mert ha a bakoknak és bikáknak vére, meg a tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, úgyhogy külsőleg megtisztulnak,
14 How much rather shall the blood of the Christ, who through an age-abiding spirit offered himself unspotted unto God, purify our conscience from dead works, to the rendering of divine-service, unto a Living God? (aiōnios g166)
mennyivel inkább Krisztusnak vére, aki az örökkévaló Lélek által önmagát ártatlanul áldozta fel Istennek, megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy az élő Istennek szolgáljatok. (aiōnios g166)
15 And, for this cause, of a new covenant, is he mediator, —to the end that, death coming to pass for the redemption of the transgressions against the first covenant, the called might receive the promise of the age-abiding inheritance; (aiōnios g166)
Így tehát egy új szövetség közbenjárója lett Ő, hogy meghalva az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökségnek ígéretét. (aiōnios g166)
16 For, where a covenant is, it is necessary for, the death, to be brought in, of him that hath covenanted;
Mert ahol végrendelet van, szükséges, hogy a végrendelkező halála bekövetkezzék.
17 For, a covenant over dead persons, is firm, —since it is not then of force when he is living that hath covenanted.
Mivel a végrendelet csak halál esetén érvényes. Ha pedig él a végrendelkező, akkor nem érvényes.
18 Whence, not even the first, apart from blood, hath been consecrated;
Innen van az, hogy az első szövetséget sem kötötték meg vér nélkül.
19 For, when every commandment according to the law had been spoken by Moses unto all the people, taking the blood of the calves and the goats, with water and scarlet wool and hyssop, both, the scroll itself, and all the people, he sprinkled;
Mert amikor Mózes a törvény szerint minden parancsolatot elmondott az egész népnek, vette a borjúknak és bakoknak vérét, vízzel és vörös gyapjúval meg izsóppal együtt és meghintette magát a könyvet és az egész népet,
20 Saying—This, is the blood of the covenant which, God, hath sent in command unto you:
és ezt mondta: „Ez annak a szövetségnek vére, amelyet Isten számotokra rendelt.“
21 Yea, the tent also, and all the utensils of the public ministry, with blood, in like manner, he sprinkled:
Majd a sátort is és az istentiszteletre való összes edényeket hasonlóképpen meghintette vérrel.
22 And, nearly, all things, with blood, are purified, according to the law, and, apart from blood-shedding, cometh no remission.
A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vérontás nélkül nincs bűnbocsánat.
23 It was indeed therefore necessary for the glimpses of the things in the heavens with these to be purified; but, the heavenly things themselves, with better sacrifices than these.
Ezért szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal.
24 For, not into a Holy place made by hand, entered Christ, —counterpart of the real [Holy place]; but, into the heaven itself, now, to be plainly manifested before the face of God in our behalf; —
Mert Krisztus nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék értünk.
25 Nor yet that, ofttimes, he should be offering himself, —just as the high-priest entereth into the Holy place, year by year, with alien blood; —
Nem azért, hogy sokszor adja magát áldozatul, mint ahogy a főpap évenként bemegy a szentélybe vérrel,
26 Else had it been needful for him, ofttimes, to suffer, from the foundation of the world; but, now, once for all, upon a conjunction of the ages, for a setting aside of sin through means of his sacrifice, hath he been made manifest; (aiōn g165)
mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ teremtése óta. Így pedig csak egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. (aiōn g165)
27 And, inasmuch as it is in store for men—once for all to die, but after this, judgment,
És amiképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következzék,
28 Thus, the Christ also, once for all having been offered, for the bearing of the sins, of many, a second time, apart from sin, will appear, to them who for him are ardently waiting—unto salvation.
azonképpen Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor majd nem a bűn miatt jelenik meg azoknak, akik őt várják üdvösségükre.
