Ezekiel 19
1 Thou. therefore take up a dirge, for the prince of Israel;
Te pedig hangoztass gyászdalt Izrael fejedelmeiről.
2 and thou shalt say— How was thy mother a lioness, Between lions, she lay down, - In the midst of young lions, She nourished her whelps;
És mondjad: Mily nőoroszlán a te anyád, oroszlánok közt hevert, fiatal oroszlánok közepette nevelte föl kölykeit;
3 And she reared up one of her whelps— A young lion, he became, And he learned to rend prey. Men, he devoured.
és nagyra nevelt egyet a kölykei közül, fiatal oroszlán lett és megtanult ragadományt ragadozni, embert evett.
4 Then nations heard of him. In their pit, was he caught, — So they brought him with hooks. Into the land of Egypt.
Hallottak róla nemzetek, vermükben fogatott meg és karikákon vitték Egyiptom országába.
5 And she saw she had waited Lost was her hope, Then took she another of her whelps. A young lion, she made him.
Midőn látta, hogy várakozott, de elveszett reménye, vett egyet kölykei közül, fiatal oroszlánná tette.
6 Yea he went to and fro amidst lions A young lion, he became, - And he learned to rend prey. Men, he devoured;
Ez járt oroszlánok közepette, fiatal oroszlán lett és megtanult ragadományt ragadozni, embert evett.
7 And he injured his widows, And their cities, laid waste, - And deserted was the land and its fulness, At the noise of his roaring.
Pusztította palotáikat és rommá tette városaikat, és elpusztult az ország meg teljessége, ordítása hangjától.
8 Then set upon him the nations round about. From the provinces, - And spread over him their net In their pit, was he caught;
És elhelyezkedtek ellene nemzetek köröskörül a tartományokból és kiterítették rá hálójukat, vermükben megfogatott;
9 And they put him in a cage with hooks, And brought him to Babylon’s king, — They brought him into strong-holds, That his noise might be heard no more Among the mountains of Israel.
és ketrecbe tették karikákon és elvitték őt Bábel királyához, várba vitték, azért hogy hangja többé ne hallassék Izrael hegyein.
10 Thy mother [was] like a vine of thy vineyard, By waters, was planted, — Fruitful and full of branches, she became By reason of waters abundant;
Anyád olyan, mint a szőlőtő, véreddel a víz mellé ültetve, termékeny és lombos volt a sok víztől.
11 And they served her as staves of power For the sceptres of rulers, And high became the stature thereof With its interwoven foliage, - And it was seen by its height, By its multitude of branches.
És voltak neki hatalmas vesszői, uralkodók pálcáira valók; és egynek a termete kimagasodott a lombozat fölött és látható volt magasságában ágai sokaságával.
12 Then was she uprooted in indignation To the ground, was she cast, And an east wind, dried up her fruit, —Broken off and withered were her staves of power, A fire, devoured them.
De kiszakíttatott haragban, a földre vettetett, és a keleti szél elszárította gyümölcsét; leváltak és elszáradtak hatalmas vesszői, tűz emésztette meg.
13 Now, therefore, is she planted in a desert, -In a land parched and dry;
És most a pusztába van ültetve, száraz és szomjas földbe.
14 And there hath gone forth a fire out of her staves of rods. Her fruit, hath it devoured, And there is in her no staff of power. As a sceptre to bear rule. A dirge, it is, and hath been made a dirge.
És tűz csapott ki ágainak vesszejéből, megemésztette gyümölcsét, és nem volt többé benne hatalmas vessző, uralkodásra való pálca. Gyászdal az, lett is gyászdallá.
