Ecclesiastes 10
1 Dead flies, cause to stink [and] ferment, the oil of the perfumer, —More costly than wisdom or honour, is a little folly.
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
2 The sense of the wise, is on his right hand, —But, the sense of the dullard, on his left:
A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
3 Yea, even by the way, as the foolish man walketh along, his sense faileth him—and he telleth everyone that, foolish, is he!
A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
4 If, the spirit of a ruler, riseth up against thee, thy place, do not leave, for gentleness, pacifieth such as have greatly erred.
Mikor a fejedelemnek haragja felgerjed te ellened, a te helyedet el ne hagyjad; mert a szelídség nagy bűnöket lecsendesít.
5 Here was a misfortune I had seen under the sun, —a veritable mistake that was going forth from the presence of one who had power:
Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, mintha tévedés volna, a mely a fejedelemtől származik.
6 Folly placed in great dignity, —while, the rich, in a low place, took their seat:
Hogy a bolondság nagy méltóságra helyeztetett, a gazdagok pedig alacsony sorsban ülnek.
7 I had seen, servants, upon horses, —and, rulers, walking like servants, on the ground.
Láttam, hogy a szolgák lovakon ültek; a fejedelmek pedig gyalog mentek a földön, mint a szolgák.
8 He that diggeth a pit, thereinto, may fall, —and, he that breaketh through a hedge, there may bite him a serpent.
A ki vermet ás, abba beesik; és a ki a gyepűt elhányja, megmarja azt a kígyó.
9 He that removeth stones, may be hurt therewith, —and he that cleaveth wood, may be endangered thereby.
A ki a köveket helyökből kihányja, fájdalmat szenved azok miatt; a ki hasogatja a fát, veszedelemben forog a miatt.
10 If, blunt, be the iron, and, himself, hath not sharpened, the edge, then, much force, must he apply, —but, an advantage for giving success, is wisdom.
Ha a vas megtompul, és annak élit meg nem köszörüli az ember, akkor erejét kell megfeszíteni; a bölcseség pedig minden dolognak eligazítására nagy előmenetel.
11 If a serpent will bite, unless he is charmed, then there is nothing better for him that owneth a tongue.
Ha megharap a kígyó, a míg meg nem varázsoltatott, azután semmi haszna nincsen a varázslónak.
12 The words of a wise man’s mouth, are pleasant, —but, the lips of a dullard, will swallow him up:
A bölcs ember szájának beszédei kedvesek; a bolondnak pedig ajkai elnyelik őt.
13 The beginning of the words of his mouth, is folly, —but, the latter end of his speech, is mischievous madness.
Az ő szája beszédinek kezdete bolondság, és az ő szája beszédinek vége gonosz balgatagság.
14 Yet, a foolish man, multiplieth words, —[though] no man knoweth that which hath been, and, that which shall be after him, who can tell him?
És a bolond szaporítja a szót, pedig nem tudja az ember, a mi következik, és a mi utána lesz, kicsoda mondja meg azt néki?
15 The toil of dullards, shall weary a man, that he knoweth not how to go into the city.
A bolondnak munkája elfárasztja őt, mert a városba sem tud menni.
16 Alas! for thee, O land, when thy king is a boy, —and, thy rulers, in the morning, do eat:
Jaj néked ország, kinek a te királyod gyermek; és a te fejedelmid reggel esznek.
17 How happy art thou, O land, when thy king is a son of nobles, —and, thy rulers, in season, do eat, for strength, and not for debauchery.
Boldog vagy te ország, kinek a te királyod nemes ember, és a te fejedelmid idejében esznek a testnek erejéért és nem az italért.
18 By two lazy arms, the framework sinketh in, —and, by the hanging down of the hands, the house may leak.
A restség miatt elhanyatlik a házfedél, és a kezek restsége miatt csepeg a ház.
19 Merrily people make bread, and, wine, gladdeneth life, —but, money, answereth all things.
Vígasságnak okáért szereznek lakodalmat, és a bor vídámítja meg az élőket: és a pénz szerzi meg mindezeket.
20 Even in thy thought, do not revile, the king, nor, within thy bed-chambers, revile thou the rich, —for, a bird of the heavens, might carry the voice, yea, an owner of wings, might tell the matter.
Még a te gondolatodban is a királyt ne átkozd, és a te ágyasházadban is gonoszt a gazdagnak ne mondj: mert az égi madár is elviszi a szót, és a szárnyas állat is bevádolná a te beszédedet.
