2 Chronicles 8
1 And it came to pass, at the end of twenty years, wherein Solomon had built the house of Yahweh, and his own house,
Lőn pedig húsz esztendő mulva, a mi alatt Salamon megépíté az Úr házát és a maga palotáját:
2 that, the cities which Huram had given to Solomon, Solomon built them, —and caused, the sons of Israel, to dwell there.
Azokat a városokat, a melyeket Hirám adott Salamonnak, megépíté Salamon, és Izráel fiait telepíté oda.
3 And Solomon went to Hamath-zobah, —and prevailed against it;
Azután elméne Salamon Hámát-Sobába és azt hatalmába keríté.
4 and he built Tadmor, in the wilderness, —and all the store cities, which he built in Hamath;
És megépíté Tádmort a pusztában, és minden kincstartó városokat, a melyeket Hámátban épített.
5 and he built Beth-horon, the upper, and Beth-horon, the nether, —fortified cities, with walls, and doors and bars;
Annakfelette mind a felső, mind az alsó Bethoront megépíté s megerősített városokká tette kőfalakkal, kapukkal és zárokkal.
6 and Baalath, and all the store cities which pertained to Solomon, and all the chariot cities, and the cities of the horsemen, —and every delight of Solomon which he delighted to build in Jerusalem, and in the Lebanon, and in all the land of his dominion.
És Baalátot, s a tárházak minden városait, a melyek Salamonéi valának, a szekereknek és a lovagoknak minden városait; és mindent, a mihez Salamonnak kedve volt, megépíté Jeruzsálemben, a Libánuson és az ő egész birodalmának földén.
7 As for all the people that were left, of the Hittites and the Amorites and the Perizzites and the Hivites and the Jebusites, who were not, of Israel; —
Mindazt a népet, a mely megmaradt a Hitteusok közül, az Emoreusok, Perizeusok, Hivveusok és a Jebuzeusok közül, a kik nem az Izráel közül valók;
8 of their sons who were left after them in the land, whom the sons of Israel had not utterly destroyed, Solomon enrolled them as tributary—unto this day.
Hanem azoknak fiai közül, a kik azon a földön ő utánok maradtak volt, a kiket az Izráel fiai ki nem irthattak, azokat Salamon adófizetőkké tevé mind e mai napig.
9 But, of the sons of Israel, were there none whom he delivered up as bondmen unto his work, —for, they, were men of war, and his captains and his heroes, and captains over his chariots, and his horsemen.
De az Izráel fiai közül Salamon senkit nem tett szolgává az ő külső dolgaiban; mert ezek hadakozó férfiak voltak, és az ő hadnagyinak vezérei, s szekereinek és lovagjainak vezérei.
10 These, moreover, were the chiefs of his officers whom King Solomon had, two hundred and fifty, —who wielded dominion over the people.
Azok, a Salamon király seregeinek vezérei, kétszázötvenen valának, a kik uralkodnak vala a népen.
11 And, the daughter of Pharaoh, Solomon brought up, out of the city of David, unto the house which he had built for her, —for he said, A wife of mine must not dwell in the house of David king of Israel, for holy are those places whereinto the ark of Yahweh hath come.
És felviteté Salamon a Faraó leányát a Dávid városából a házba, a melyet néki épített vala; mert ezt mondá: Nem lakhatik az én feleségem az Izráel királyának, Dávidnak házában; mert szentséges hely az, mivel az Úr ládája abba vitetett.
12 Then, Solomon offered up ascending-sacrifices, unto Yahweh, —upon the altar of Yahweh, which he had built before the porch:
Akkor égőáldozatokat áldozék Salamon az Úrnak az Úr oltárán, a melyet rakatott vala a tornácz előtt;
13 even according to the duty of each a day upon [its own] day, offering up according to the commandment of Moses, for the sabbaths, and for the new moons, and for the appointed feasts, three times in the year, —in the festival of unleavened cakes and in the festival of weeks, and in the festival of booths;
Naponként áldozának azon, Mózes parancsolatja szerint, szombatnapokon, a hónapok első napjain, és évenként a főünnepeken háromszor; tudniillik a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén és a sátorok ünnepén.
14 and he caused to stand, according to the regulation of David his father, the courses of the priests over their service and of the Levites over their charges, to offer praise and to minister before the priests, for the duty of each day upon its own day, and the gate-keepers in their courses, at every several gate, —for, such, was the commandment of David the man of God;
És elrendelé az ő atyjának, Dávidnak rendelése szerint a papok tisztét az ő szolgálatjokban, a Lévitákat is az ő tisztök szerint, hogy dícsérnék az Istent és szolgálnának a papok mellett naponként; az ajtónállókat is, az ő csoportjaik szerint minden kapuhoz, mert így volt az Isten emberének, Dávidnak parancsolatja.
15 neither departed they from the commandment of the king, concerning the priests and the Levites as to any duty, or as to the treasuries.
És nem tértek el a király parancsolatjától, a melyet parancsolt vala a papoknak és Lévitáknak minden dolog és a kincsek felől.
16 So all the work of Solomon was prepared, from the day of founding the house of Yahweh, even as far as the finishing thereof, —complete was the house of Yahweh.
Ilyen módon bevégződött Salamonnak minden munkája azon naptól, a mikor az Úr házának alapját letették, annak befejezéséig, a mikor immár az Úr háza elkészült.
17 Then, went Solomon to Ezion-geber, and unto Eloth on the seashore in the land of Edom.
Azután elméne Salamon Esiongáberbe és Elótba, a mely a tenger partján, Edom földén volt.
18 And Huram sent him—by the hand of his servants—ships, and servants skilled in the sea, and they came, with the servants of Solomon, towards Ophir, and took from thence, four hundred and fifty talents of gold, —and brought unto King Solomon.
És külde Hirám az ő szolgái által néki hajókat és szolgákat, a kik a tengeren jártasok valának, a kik menének a Salamon szolgáival együtt Ofirba, honnan négyszázötven tálentom aranyat hozának és vivék Salamon királynak.
