1 Peter 2
1 Putting away, therefore, all vice and all deceit and hypocrisy and envyings and all detractions,
Levetve azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigykedést és minden rágalmazást,
2 As new-born babes, for the pure milk that is for the mind, eagerly crave, that, thereby, ye may grow unto salvation: —
mint most született csecsemők, a hamisítatlan lelki tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre.
3 If ye have tasted for yourselves that, gracious, is the Lord, —
Mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr.
4 Unto whom coming near, as unto a living stone—by men, indeed, rejected, but, with God, chosen, held in honour,
Járuljatok Hozzá, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istentől választott, megbecsült kőhöz,
5 Yourselves also, as living stones, are being built up a spiritual house, for a holy priesthood, to offer spiritual sacrifices, well-pleasing unto God through Jesus Christ;
ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.
6 Inasmuch as it is contained in scripture—Lo! I lay in Zion an outmost corner stone, chosen, held in honour, and, he that resteth faith thereupon, shall not be put to shame.
Ezért van az Írásban: „Íme, szegletkövet teszek le Sionban amely kiválasztott, megbecsült, és aki hisz benne nem szégyenül meg“.
7 Unto you, then, is the honour—[unto you] who believe; but, unto such as disbelieve, The stone which the builders rejected, —The same, hath become head of the corner,
Érték tehát ez számotokra, akik hisztek. A hitetleneknek pedig az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett,
8 And a stone to strike against, and a rock to stumble over: Who stumble because, unto the word, they do not yield, —unto which also they have been appointed;
megütközés kövévé és botránkozás sziklájává. Ezek beleütköznek, mert nem hisznek az igének. Ők erre is rendeltettek.
9 But, ye, are a chosen race, a royal priesthood, a holy nation, a people for a peculiar treasure, that, the excellences, ye may tell forth, of him who, out of darkness, hath called you into his marvellous light: —
Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.
10 Who, at one time, were a No-people, but, now, are a people of God, —who had not been enjoying mercy, but, now, have received mercy.
Akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok. Akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.
11 Beloved! I exhort you, as sojourners and pilgrims, to abstain from fleshly covetings, such as take the field against the soul;
Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen harcolnak.
12 Having, your behaviour among the nations, honourable, —in order that, wherein they speak against you as evil-doers, they may, owing to the honourable works they are permitted to behold, glorify God in the day of visitation.
Tisztességesen viselkedjetek a pogányok között, hogy ha valamiben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.
13 Submit yourselves unto every human creation, for the Lord’s sake, —whether unto a king, as one that protecteth,
Engedelmeskedjetek minden emberi rendnek az Úrért, akár királynak, mint feljebbvalónak,
14 Or unto governors, as, through him, sent—for vengeance on evil-doers, but praise to such as do good;
akár helytartóknak, mint akiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére, a jót cselekvők megdicsérésére.
15 Because, so, is the will of God, —by doing good, to be putting to silence, the ignorance of heedless men:
Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát,
16 As free, yet, not as a cloak of vice, holding your freedom, but, as God’s servants.
mint szabadok, és nem úgy, mint akiknél a szabadság a gonoszság elpalástolása, hanem úgy, mint Isten szolgái.
17 Unto all men, give honour, unto the brotherhood, shew love, unto God, give reverence, the king, hold in honour.
Mindenkit tiszteljetek, az atyafiakat szeressétek, Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.
18 Ye domestics, submitting yourselves, in all reverence, unto your masters, —not only unto the good and considerate, but also unto the perverse;
A szolgák teljes félelemmel engedelmeskedjenek uraiknak, ne csak a jóknak és kíméleteseknek, hanem a szívteleneknek is.
19 For, this, is thankworthy, —If, for the sake of conscience towards God, one beareth griefs, suffering wrongfully, —
Kegyelem az, ha valaki Istenről való meggyőződéséért méltatlanul szenvedve tűr sérelmeket.
20 For what sort of honour is it—if, committing sin, and being buffeted, ye endure it? But, if, doing good, and suffering, ye endure it, this, is thankworthy with God.
Mert micsoda dicsőség az, ha a vétkeitek miatt kapott arcul verést tűritek el? De ha jót cselekedtek és tűritek érte a szenvedést, az kedves Isten előtt.
21 For, hereunto, have ye been called; because, Christ also, suffered in your behalf, unto you, leaving behind a pattern, that ye might follow in his steps:
Mert arra hívattatok el, hiszen Krisztus is szenvedett értetek, nektek példát adva, hogy az ő nyomdokait kövessétek.
22 Who did not, a sin, commit, neither was deceit found in his mouth, —
Ő bűnt nem cselekedett, szájában álnok szót nem találtak.
23 Who, being reviled, was not reviling again, suffering, he was not threatening, but was making surrender unto him that judgeth righteously, —
Amikor szidalmazták, a szidalmat nem viszonozta, amikor szenvedett nem fenyegetőzött, hanem rá bízta ezt arra, aki igazságosan ítél.
24 Who, our sins, himself, bare up, in his body, unto the tree, in order that we, from our sins getting away, in righteousness, might live, —by whose stripes, ye have been healed;
Bűneinket maga vitte fel testében a keresztfára, hogy meghaljunk a bűnnek, és az igazságnak éljünk. Az ő sebeivel gyógyultatok meg.
25 For ye were as sheep going astray, but have now turned back unto the shepherd and overseer of your souls.
Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek Pásztorához és Gondviselőjéhez.
