1 Kings 9
1 And it came to pass, when Solomon had made an end of building the house of Yahweh, and the house of the king, and everything that Solomon desired, which he was pleased to make,
És lőn, mikor elvégezte Salamon az Úr házának és a király házának építését, és mindent a mit kívánt és a mit akart építeni Salamon:
2 then appeared Yahweh unto Solomon, a second time, —as he appeared unto him, in Gibeon.
Megjelenék az Úr Salamonnak másodszor is, a miként megjelent volt néki Gibeonban.
3 And Yahweh said unto him—I have heard thy prayer and thy supplication, wherewith thou hast made supplication before me, I have hallowed this house, which thou hast built, to put my Name there unto times age-abiding, —and mine eyes and my heart shall be there, continually:
És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél előttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor.
4 As for thee, therefore, if thou wilt walk before me, as David thy father walked, with a whole heart and with uprightness, to do according to all that I have commanded thee, —and, my statutes and my regulations, wilt keep,
És ha te előttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod;
5 then will I establish the throne of thy kingdom over Israel, unto times age-abiding, —as I promised unto David thy father, saying, There shall not be cut off to thee a man, from off the throne of Israel.
Megerősítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te nemzetségedből való férfiú az Izráel királyi székéből.
6 If ye, turn back, ye or your sons, from following me, and keep not my commandments, my statutes, which I have set before you, —but depart and serve other gods, and bow yourselves down to them,
De hogyha elszakadtok ti és a ti fiaitok én tőlem, és meg nem őrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket előtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok előtt:
7 then will I cut off Israel, from the face of the soil, which I have given unto them, and, the house which I have hallowed for my Name, will I suffer to be carried away from before me, —and Israel shall become a byword and a mockery, among all the peoples;
Kigyomlálom az Izráelt e föld színéről, a melyet nékik adtam; e házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elől, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép előtt.
8 and, this house which had been renowned, shall be desolate, every one that passeth by it, shall be astonished and shall whistle, —and men shall say—For what cause, hath Yahweh done, thus, unto this land, and unto this house?
És bár e ház felséges, mégis a kik elmennek mellette, elcsodálkoznak, felkiáltanak, és azt mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a házzal?
9 And men will answer—Because they forsook Yahweh their God, who brought forth their fathers out of the land of Egypt, and laid hold of other gods, and bowed themselves down to them, and served them, for this cause, hath Yahweh brought in upon them all this ruin.
És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, az ő Istenöket, a ki az ő atyáikat kihozta volt Égyiptom földéből, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat imádták, és azoknak szolgáltak: ezért bocsátá ő reájok az Úr mind ezt a nyomorúságot.
10 And it came to pass, at the end of twenty years, when Solomon had built the two houses, —the house of Yahweh, and the house of the king;
És lőn a húsz esztendő végén, a mialatt Salamon a két házat, az Úr házát és a király házát megépíté,
11 Hiram king of Tyre having supplied Solomon with timber of cedar, and with timber of fir, and with gold, according to all his desire, that, then, King Solomon gave unto Hiram twenty cities, in the land of Galilee.
A melyekhez Hírám, Tírus királya adott volt ajándékban Salamonnak czédrusfákat, fenyőfákat, aranyat egész kivánsága szerint: ada Salamon király Hírámnak húsz várost Galileának földén.
12 And Hiram came out from Tyre to view the cities which, Solomon, had given him, —and they were not pleasing in his eyes.
És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki.
13 So he said—What cities are these which thou hast given me, my brother? And he called them, Unfruitful Land, [as they are called] unto this day.
És monda: Miféle városok ezek, atyámfia, a melyeket nékem adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig.
14 Now Hiram had sent to the king, —a hundred and twenty talents of gold.
Küldött vala pedig Hírám a királynak százhúsz tálentom aranyat.
15 Now, the following, is an account of the tax which King Solomon raised, for building the house of Yahweh and his own house, and Millo, and the wall of Jerusalem, —and Hazor and Megiddo, and Gezer.
És ez az összege annak az adónak is, a melyet kivetett volt Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kőfalait, és Kháczort, Megiddót és Gézert.
16 Pharaoh king of Egypt, had gone up and captured Gezer, and burned it with fire, the Canaanites also who were dwelling in the city, had he slain, —and had given it as a dowry, to his daughter, wife of Solomon.
Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött volt, és meghódítá Gézert, és felégette tűzzel, és a Kananeusokat, a kik a városban laktak, megölte, és adá azt ajándékban az ő leányának, a Salamon feleségének.
17 So then Solomon built Gezer, and Beth-horon, the nether,
És megépíté Salamon Gézert és az alsó Bethoront;
18 and Baalath and Tadmor in the wilderness, in the land;
Bahalátot és Thadmort a pusztában, azon a földön;
19 also all the store cities, which Solomon had, and the cities for chariots, and the cities for horsemen, —and the desire of Solomon that he was pleased to build in Jerusalem, and in Lebanon, and in all the land that he ruled over.
És a tárházak minden városait, a melyek a Salamonéi valának, a szekerek városait, és a lovagok városait, és mindeneket, a melyeknek építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a Libánonon, és az ő birodalmának egész földén.
20 All the people that were left, of the Amorites, the Hittites, the Perizzites, the Hivites and the Jebusites, who were, not of the sons of Israel;
És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem valának az Izráel fiai közül.
21 their sons, who were left after them in the land, whom the sons of Israel were not able to devote to destruction, Solomon levied them for a toiling labour-band [which remaineth] unto this day.
Azoknak fiait, a kik ő utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon jobbágyokká tette mind e mai napig.
22 But, of the sons of Israel, Solomon devoted none to bond-service, —but, they, were men of war, and his servants, and his generals, and his heroes, and captains of his chariots, and his horsemen.
De az Izráel fiai közül senkit nem vetett Salamon szolgálat alá, hanem ezek hadakozó férfiak voltak és ő szolgái és főemberei és hadnagyai és az ő szekereinek és lovagjainak fejei.
23 These, were the chiefs of the officers, who were over the work, for Solomon, five hundred and fifty, —who ruled over the people that wrought in the work.
És a hivatalnokoknak, a kik Salamon munkáinak élén állottak, száma ötszázötven volt, a kik igazgatták a népet, a mely dolgozott a munkán.
24 Scarcely had Pharaoh’s daughter come up out of the city of David, into her own house, which he had built for her, when he built Millo.
És a Faraó leánya felméne a Dávid városából a maga házába, a melyet Salamon épített néki. Akkor építé meg Millót is.
25 And Solomon used to offer, three times a year, ascending-sacrifices and peace-offerings, upon the altar which he had built unto Yahweh, and to offer incense at the altar which was before Yahweh, —thus Solomon gave completeness unto the house.
És áldozék Salamon minden esztendőben háromszor, égő és hálaáldozatot azon az oltáron, a melyet épített vala az Úrnak, és áldozik vala jóillattal azon, a mely az Úr előtt vala. És elvégezé a házat.
26 A fleet also, did King Solomon build in Ezion-geber, which is beside Eloth on the shore of the Red Sea, in the land of Edom.
És hajókat is csináltata Salamon király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger partján, az Edom földén.
27 And Hiram sent in the fleet his servants, seamen, having knowledge of the sea, —with the servants of Solomon;
És elküldé Hírám az ő szolgáit a hajókon, a kik jó hajósok és a tengeren jártasak valának, a Salamon szolgáival.
28 and they came to Ophir, and fetched from thence, gold, four hundred and twenty talents, —and brought it to King Solomon.
És egész Ofirig menének, és hozának onnét négyszázhúsz tálentom aranyat, és vivék azt Salamon királyhoz.
