Zechariah 6
1 And again I lifted up mine eyes, and saw, and behold, there came four chariots out from between two mountains; and the mountains were mountains of brass.
Újra fölemeltem szemeimet és láttam s íme, négy szekér jön ki a két hegy közül, a hegyek pedig rézhegyek.
2 In the first chariot were red horses; and in the second chariot black horses;
Az első szekérben vörös lovak, a második szekérben fekete lovak;
3 and in the third chariot white horses; and in the fourth chariot grisled bay horses.
a harmadik szekérben fehér lovak és a negyedik szekérben pettyes, barna lovak.
4 Then I answered and said unto the angel that talked with me, What are these, my lord?
Megszólaltam és mondtam az angyalhoz, ki velem beszélt: Mik ezek, uram?
5 And the angel answered and said unto me, These are the four winds of heaven, which go forth from standing before the Lord of all the earth.
Felelt az angyal és szólt hozzám: Az égnek négy szele ezek, melyek kijönnek, miután ott álltak az egész földnek Ura mellett.
6 [The chariot] wherein are the black horses goeth forth toward the north country; and the white went forth after them; and the grisled went forth toward the south country.
Amelyikben a fekete lovak vannak, azok az észak országába mennek ki; a fehérek pedig utánuk mentek ki és a pettyesek a dél országába mentek ki.
7 And the bay went forth, and sought to go that they might walk to and fro through the earth: and he said, Get you hence, walk to and fro through the earth. So they walked to and fro through the earth.
A barnák is kimentek és indulni kívántak, hogy bejárják a földet. Mondta: Menjetek, járjátok be a földet! És bejárták a földet.
8 Then cried he upon me, and spake unto me, saying, Behold, they that go toward the north country have quieted my spirit in the north country.
Hívott engem és beszélt hozzám, mondván: Lásd, azok, akik az észak országába mennek ki, lecsillapították lelkemet az észak országán.
9 And the word of the LORD came unto me, saying,
Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
10 Take of them of the captivity, even of Heldai, of Tobijah, and of Jedaiah; and come thou the same day, and go into the house of Josiah the son of Zephaniah, whither they are come from Babylon;
Fogadd el a számkivetettség részéről Cheldájtól, Tóbijától és Jedájától – menj te oda az nap, menj Jósijának, Czefanja fiának házába – a kik Bábelből jöttek,
11 yea, take [of them] silver and gold, and make crowns, and set them upon the head of Joshua the son of Jehozadak, the high priest;
fogadd el az ezüstöt és aranyat és készíts koronákat és tegyed fejére Józsuának, Jehóczádák fiának, a főpapnak.
12 and speak unto him, saying, Thus speaketh the LORD of hosts, saying, Behold, the man whose name is the Branch; and he shall grow up out of his place, and he shall build the temple of the LORD:
És szólj hozzá, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, mondván: Íme egy férfiú, Sarjadék a neve és sarjadás lesz a helyéből: – az majd fölépíti az Örökkévaló templomát.
13 even he shall build the temple of the LORD; and he shall bear the glory, and shall sit and rule upon his throne; and he shall be a priest upon his throne: and the counsel of peace shall be between them both.
Ő építi fel az Örökkévaló templomát és ő fog viselni fenséget, ülni fog, uralkodni a trónján, és lészen pap a trónja mellett és a béke tanácsa lészen kettejük között.
14 And the crowns shall be to Helem, and to Tobijah, and to Jedaiah, and to Hen the son of Zephaniah, for a memorial in the temple of the LORD.
A koronák pedig lesznek Chélemnek, Tóbijának és Jedájának meg Czefanja. fia kegyének emlékezetül az Örökkévaló templomában.
15 And they that are far off shall come and build in the temple of the LORD, and ye shall know that the LORD of hosts hath sent me unto you. And [this] shall come to pass, if ye will diligently obey the voice of the LORD your God.
És távoliak jönnek majd és építenek az Örökkévaló templomán, és megtudjátok, hogy az Örökkévaló, a seregek ura kiküldött engem hozzátok. Lészen ez, ha hallgatva hallgattok az Örökkévalónak, a ti Istenteknek szavára.
