Romans 7
1 Or are ye ignorant, brethren (for I speak to men that know the law), how that the law hath dominion over a man for so long time as he liveth?
Vagy nem tudjátok, atyámfiai, – mert a törvényt ismerőkhöz szólok – hogy a törvény uralkodik az emberen, amíg él?
2 For the woman that hath a husband is bound by law to the husband while he liveth; but if the husband die, she is discharged from the law of the husband.
Mert a férjes asszony, amíg él férje, hozzá van kötve a törvény szerint, de ha meghal a férje, felszabadul az asszony a törvény alól, amely férjéhez kötötte.
3 So then if, while the husband liveth, she be joined to another man, she shall be called an adulteress: but if the husband die, she is free from the law, so that she is no adulteress, though she be joined to another man.
Azért tehát paráznának mondják, ha férje életében más férfihoz megy, ha azonban a férje meghal, szabaddá lesz a törvénytől, úgy hogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.
4 Wherefore, my brethren, ye also were made dead to the law through the body of Christ; that ye should be joined to another, [even] to him who was raised from the dead, that we might bring forth fruit unto God.
Azért, atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy máséi legyetek, azéi, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.
5 For when we were in the flesh, the sinful passions, which were through the law, wrought in our members to bring forth fruit unto death.
Mert amikor testben voltunk, a törvény által ébresztett bűnös indulatok uralkodtak rajtunk, hogy a halálnak gyümölcsözzenek.
6 But now we have been discharged from the law, having died to that wherein we were holden; so that we serve in newness of the spirit, and not in oldness of the letter.
Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minthogy meghaltunk arra nézve, ami eddig fogva tartott, hogy szolgáljunk a Lélek újságában és nem a betű óságában.
7 What shall we say then? Is the law sin? God forbid. Howbeit, I had not known sin, except through the law: for I had not known coveting, except the law had said, Thou shalt not covet:
Mit mondunk tehát? A törvény bűn? Semmiképpen! Hiszen a bűnt csak a törvény által ismertem meg, mert a gonosz kívánságról sem tudtam volna, ha a törvény nem mondaná: „Ne kívánd!“
8 but sin, finding occasion, wrought in me through the commandment all manner of coveting: for apart from the law sin [is] dead.
De a bűn a parancsolat által alkalmat talált arra, hogy bennem gonosz kívánságot ébresszen, mert törvény nélkül a bűn halott.
9 And I was alive apart from the law once: but when the commandment came, sin revived, and I died;
Régen törvény nélkül éltem, de a parancsolat eljöttével, felelevenedett a bűn,
10 and the commandment, which [was] unto life, this I found [to be] unto death:
én pedig meghaltam. Így az a parancsolat, amely életre való, nekem halálomra lett.
11 for sin, finding occasion, through the commandment beguiled me, and through it slew me.
Mert a bűn felhasználta az alkalmat és a parancsolat által megcsalt és megölt.
12 So that the law is holy, and the commandment holy, and righteous, and good.
De azért a törvény szent, és a parancsolat is szent és igaz és jó.
13 Did then that which is good become death unto me? God forbid. But sin, that it might be shewn to be sin, by working death to me through that which is good; —that through the commandment sin might become exceeding sinful.
Tehát ami jó, az lett halálommá? Semmiképpen! Inkább a bűn, hogy bűn volta nyilvánvalóvá legyen, hogy a jó által szerez nekem halált, hogy felettébb bűnös legyen a bűn a parancsolat által.
14 For we know that the law is spiritual: but I am carnal, sold under sin.
Mert tudjuk, hogy a törvény lelki, de én testi vagyok a bűn alá rekesztve.
15 For that which I do I know not: for not what I would, that do I practise; but what I hate, that I do.
Mert amit cselekszem, nem ismerem. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök, azt cselekszem.
16 But if what I would not, that I do, I consent unto the law that it is good.
Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.
17 So now it is no more I that do it, but sin which dwelleth in me.
Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.
18 For I know that in me, that is, in my flesh, dwelleth no good thing: for to will is present with me, but to do that which is good [is] not.
Mert tudom, hogy nem lakik bennem, azaz az én testemben jó. Mert az akarás megvan ugyan bennem, de a jót véghez vinni nem tudom.
19 For the good which I would I do not: but the evil which I would not, that I practise.
Mert nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem a gonoszt cselekszem, amit nem akarok.
20 But if what I would not, that I do, it is no more I that do it, but sin which dwelleth in me.
Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, nem én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn.
21 I find then the law, that, to me who would do good, evil is present.
Megtalálom azért magamban ezt a törvényt: noha a jót akarom cselekedni, mégis a rosszat teszem.
22 For I delight in the law of God after the inward man:
Mert gyönyörködöm ugyan Isten törvényében a belső ember szerint,
23 but I see a different law in my members, warring against the law of my mind, and bringing me into captivity under the law of sin which is in my members.
de látok egy másik törvényt tagjaimban, amely ellenkezik elmém törvényével és rabul ad a bűn törvényének, amely tagjaimban van.
24 O wretched man that I am! who shall deliver me out of the body of this death?
Ó, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálra ítélt testből?
25 I thank God through Jesus Christ our Lord. So then I myself with the mind serve the law of God; but with the flesh the law of sin.
De hálát adok Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Bár elmémmel az Isten törvényének, testemmel azonban a bűn törvényének szolgálok.
