Romans 15
1 Now we that are strong ought to bear the infirmities of the weak, and not to please ourselves.
Mi az erősek tartozunk azzal, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne a magunk javát keressük.
2 Let each one of us please his neighbour for that which is good, unto edifying.
Mindegyikünk az ő felebarátjának kedvezzen, annak javára és épülésére.
3 For Christ also pleased not himself; but, as it is written, The reproaches of them that reproached thee fell upon me.
Mert Krisztus sem önmagának kedvezett, hanem amint meg van írva: „A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak rám.“
4 For whatsoever things were written aforetime were written for our learning, that through patience and through comfort of the scriptures we might have hope.
Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg, hogy béketűrés által és az Írás vigasztalása által reménységünk legyen.
5 Now the God of patience and of comfort grant you to be of the same mind one with another according to Christ Jesus:
A béketűrés és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint,
6 that with one accord ye may with one mouth glorify the God and Father of our Lord Jesus Christ.
hogy egy szívvel és szájjal dicsőítsétek Istent, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyját.
7 Wherefore receive ye one another, even as Christ also received you, to the glory of God.
Azért fogadjátok be egymást, amint Krisztus is befogadott minket Isten dicsőségére.
8 For I say that Christ hath been made a minister of the circumcision for the truth of God, that he might confirm the promises [given] unto the fathers,
Azt mondom ugyanis, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyáknak adott ígéreteket.
9 and that the Gentiles might glorify God for his mercy; as it is written, Therefore will I give praise unto thee among the Gentiles, And sing unto thy name.
A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: „Vallást teszek azért rólad a pogányok között, és dicséretet éneklek a te nevednek!“
10 And again he saith, Rejoice, ye Gentiles, with his people.
Ezt is mondja: „Örüljetek pogányok az ő népével együtt.“
11 And again, Praise the Lord, all ye Gentiles; And let all the peoples praise him.
És ismét: „Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok, és magasztalja őt minden nép.“
12 And again, Isaiah saith, There shall be the root of Jesse, And he that ariseth to rule over the Gentiles; On him shall the Gentiles hope.
Ézsaiás pedig így szól: „Hajtás sarjad Isai gyökeréből, aki felemelkedik, hogy uralkodjék a pogányokon; őbenne reménykednek a pogányok.“
13 Now the God of hope fill you with all joy and peace in believing, that ye may abound in hope, in the power of the Holy Ghost.
A reménység Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hitben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.
14 And I myself also am persuaded of you, my brethren, that ye yourselves are full of goodness, filled with all knowledge, able also to admonish one another.
Meg vagyok pedig győződve, atyámfiai, én magam is felőletek, hogy telve vagytok minden jósággal, telve vagytok minden ismerettel, hogy egymást is képesek vagytok inteni.
15 But I write the more boldly unto you in some measure, as putting you again in remembrance, because of the grace that was given me of God,
Merészebben is írtam nektek, atyámfiai, részben hogy emlékeztesselek titeket arra, hogy az Istentől nekem adott kegyelem által
16 that I should be a minister of Christ Jesus unto the Gentiles, ministering the gospel of God, that the offering up of the Gentiles might be made acceptable, being sanctified by the Holy Ghost.
Jézus Krisztus szolgája lettem a pogányok között, munkálkodva Isten evangéliumának ügyében, hogy a pogányok áldozata kedves és a Szentlélek által megszentelt legyen.
17 I have therefore my glorying in Christ Jesus in things pertaining to God.
Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre vonatkozó dolgokban.
18 For I will not dare to speak of any things save those which Christ wrought through me, for the obedience of the Gentiles, by word and deed,
Mert nem mernék szólni semmiről sem, amit ne Krisztus cselekedett volna általam a pogányok megtérítéséért szóval és tettel,
19 in the power of signs and wonders, in the power of the Holy Ghost; so that from Jerusalem, and round about even unto Illyricum, I have fully preached the gospel of Christ;
jelek és csodák által, az Isten Lelkének ereje által: úgyhogy én Jeruzsálemtől és környékétől Illíriáig elvégeztem a Krisztus evangéliumának szolgálatát.
20 yea, making it my aim so to preach the gospel, not where Christ was [already] named, that I might not build upon another man’s foundation;
Így tehát az a tisztességes, hogy ne ott hirdessem az evangéliumot, ahol Krisztus neve már hirdettetett, hogy ne idegen alapra építsek.
21 but, as it is written, They shall see, to whom no tidings of him came, And they who have not heard shall understand.
Hanem amint meg van írva: „Akiknek még nem hirdettetett, azok meglátják, és akik még nem hallották, azok megértik.“
22 Wherefore also I was hindered these many times from coming to you:
Ezért akadályoztattam is gyakran, hogy hozzátok elmenjek.
23 but now, having no more any place in these regions, and having these many years a longing to come unto you,
Most pedig, hogy nincs már munkaterületem ezekben a tartományokban, és sok esztendő óta vágyódom, hogy elmenjek hozzátok,
24 whensoever I go unto Spain (for I hope to see you in my journey, and to be brought on my way thitherward by you, if first in some measure I shall have been satisfied with your company)—
ha Hispániába utazom, elmegyek hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti is elkísértek oda, ha előbb egy kissé felüdültem nálatok.
25 but now, [I say], I go unto Jerusalem, ministering unto the saints.
Most pedig megyek Jeruzsálembe a szentek szolgálatára.
26 For it hath been the good pleasure of Macedonia and Achaia to make a certain contribution for the poor among the saints that are at Jerusalem.
Mert Macedónia és Akhája jónak látta, hogy a jeruzsálemi szentek szegényei részére valamit adakozzanak.
27 Yea, it hath been their good pleasure; and their debtors they are. For if the Gentiles have been made partakers of their spiritual things, they owe it [to them] also to minister unto them in carnal things.
Így látták jónak, de tartoznak is ezzel. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban részesültek, ők is tartoznak ezt viszonozni anyagiakkal.
28 When therefore I have accomplished this, and have sealed to them this fruit, I will go on by you unto Spain.
Azért ha ezt majd elvégeztem, és az eredményt nekik átadtam, titeket útba ejtve, megyek Hispániába.
29 And I know that, when I come unto you, I shall come in the fulness of the blessing of Christ.
Azt pedig tudom, hogy amikor hozzátok megyek, Krisztus evangéliuma áldásának teljességével megyek.
30 Now I beseech you, brethren, by our Lord Jesus Christ, and by the love of the Spirit, that ye strive together with me in your prayers to God for me;
Kérlek pedig titeket, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt imádságotokban, én értem, Isten előtt,
31 that I may be delivered from them that are disobedient in Judaea, and [that] my ministration which [I have] for Jerusalem may be acceptable to the saints;
hogy megszabaduljak azoktól, akik engedetlenek Júdeában, és hogy a Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt,
32 that I may come unto you in joy through the will of God, and together with you find rest.
hogy örömmel menjek hozzátok Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak.
33 Now the God of peace be with you all. Amen.
A békesség Istene pedig legyen mindnyájatokkal! Ámen.
