Psalms 9
1 For the Chief Musician; set to Muthlabben. A Psalm of David. I will give thanks unto the LORD with my whole heart; I will shew forth all thy marvelous works.
A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
2 I will be glad and exult in thee: I will sing praise to thy name, O thou Most High.
Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
3 When mine enemies turn back, they stumble and perish at thy presence.
A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
4 For thou hast maintained my right and my cause; thou satest in the throne judging righteously.
Mert te elvégezted ítéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
5 Thou hast rebuked the nations, thou hast destroyed the wicked, thou hast blotted out their name for ever and ever.
Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
6 The enemy are come to an end, they are desolate for ever; and the cities which thou hast overthrown, their very memorial is perished.
Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
7 But the LORD sitteth [as king] for ever: he hath prepared his throne for judgment.
De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az ítéletre trónját.
8 And he shall judge the world in righteousness, he shall minister judgment to the peoples in uprightness.
És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
9 The LORD also will be a high tower for the oppressed, a high tower in times of trouble;
hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
10 And they that know thy name will put their trust in thee; for thou, LORD, hast not forsaken them that seek thee.
Bíznak tehát benned, a kik nevedet ismerik, mert nem hagytad el a téged keresőket, Örökkévaló.
11 Sing praises to the LORD, which dwelleth in Zion: declare among the people his doings.
Zengjetek az Örökkévalónak, ki Cziónban székel, jelentsétek a népek közt cselekedeteit.
12 For he that maketh inquisition for blood remembereth them: he forgetteth not the cry of the poor.
Mert a ki az elontott vért követeli, megemlékezett azokról, nem felejtette el az alázatosak kiáltását.
13 Have mercy upon me, O LORD; behold my affliction [which I suffer] of them that hate me, thou that liftest me up from the gates of death;
Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, lásd nyomorgásomat gyülölőimtől, ki fölemelsz engem a halál kapúiból;
14 That I may shew forth all thy praise: in the gates of the daughter of Zion, I will rejoice in thy salvation.
azért, hogy elbeszélhessem minden dicséretedet, Czión leányának kapuiban vigadhassak segítségedben.
15 The nations are sunk down in the pit that they made: in the net which they hid is their own foot taken.
Elsülyedtek nemzetek a veremben, melyet készítottek; a hálóban, melyet elrejtettek, megfogatott a lábuk.
16 The LORD hath made himself known, he hath executed judgment: the wicked is snared in the work of his own hands. (Higaion, Selah)
Megismertette magát az Örökkévaló: ítéletet elvégzett, keze művei által tőrbe esik a gonosz. Higgájón. Széla.
Az alvilágba térnek a gonoszok, mind a nemzetek, az istenfelejtők. (Sheol h7585)
18 For the needy shall not alway be forgotten, nor the expectation of the poor perish for ever.
Mert nem mindétig felejtetik el a szűkölködő, a szegények reménye nem vész el örökké.
19 Arise, O LORD; let not man prevail: let the nations be judged in thy sight.
Kelj föl, Örökkévaló, ne hatalmaskodjék a halandó, itéltessenek a nemzetek a te színed előtt;
20 Put them in fear, O LORD: let the nations know themselves to be but men. (Selah)
szerezz, Örökkévaló, félelmet nekik, tudják meg a nemzetek, hogy halandók ők! Széla.
