< Psalms 65 >
1 For the Chief Musician. A Psalm. A Song of David. Praise waiteth for thee, O God, in Zion: and unto thee shall the vow be performed.
Az éneklőmesternek; zsoltár; Dávid éneke. Tied a hódolat, a dicséret, oh Isten, a Sionon; és néked teljesítik ott a fogadást.
2 O thou that hearest prayer, unto thee shall all flesh come.
Oh könyörgést meghallgató, hozzád folyamodik minden test.
3 Iniquities prevail against me: as for our transgressions, thou shalt purge them away.
Bűneim erőt vettek rajtam; vétkeinket te bocsásd meg.
4 Blessed is the man whom thou choosest, and causest to approach [unto thee], that he may dwell in thy courts: we shall be satisfied with the goodness of thy house, the holy place of thy temple.
Boldog az, a kit te kiválasztasz és magadhoz fogadsz, hogy lakozzék a te tornáczaidban; hadd teljesedjünk meg a te házadnak javaival, a te templomodnak szentségével!
5 By terrible things thou wilt answer us in righteousness, O God of our salvation; thou that art the confidence of all the ends of the earth, and of them that are afar off upon the sea:
Csodálatos dolgokat szólasz nékünk a te igazságodban, idvességünknek Istene; e föld minden szélének és a messze tengernek bizodalma;
6 Which by his strength setteth fast the mountains; being girded about with might:
A ki hegyeket épít erejével, körül van övezve hatalommal;
7 Which stilleth the roaring of the seas, the roaring of their waves, and the tumult of the peoples.
A ki lecsillapítja a tengerek zúgását, habjaik zúgását, és a népek háborgását.
8 They also that dwell in the uttermost parts are afraid at thy tokens: thou makest the outgoings of the morning and evening to rejoice.
Félnek is jeleidtől a szélek lakói; a napkelet és nyugot határait megörvendezteted.
9 Thou visitest the earth, and waterest it, thou greatly enrichest it; the river of God is full of water: thou providest them corn, when thou hast so prepared the earth.
Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt.
10 Thou waterest her furrows abundantly; thou settlest the ridges thereof: thou makest it soft with showers; thou blessest the springing thereof.
Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesővel meglágyítod azt, termését megáldod.
11 Thou crownest the year with thy goodness; and thy paths drop fatness.
Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad;
12 They drop upon the pastures of the wilderness: and the hills are girded with joy.
Csepegnek a puszta legelői és a halmokat vígság övezi.
13 The pastures are clothed with flocks; the valleys also are covered over with corn; they shout for joy, they also sing.
A legelők megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek.