Psalms 130

1 A Song of Ascents. Out of the depths have I cried unto thee, O LORD.

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Lord, hear my voice: let thine ears be attentive to the voice of my supplications.

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

3 If thou, LORD, shouldest mark iniquities, O Lord, who shall stand?

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4 But there is forgiveness with thee, that thou mayest be feared.

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5 I wait for the LORD, my soul doth wait, and in his word do I hope.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

6 My soul [looketh] for the Lord, more than watchmen [look] for the morning; [yea, more than] watchmen for the morning.

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

7 O Israel, hope in the LORD; for with the LORD there is mercy, and with him is plenteous redemption.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

8 And he shall redeem Israel from all his iniquities.

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.