< Psalms 104 >
1 Bless the LORD O my soul, O LORD my God, thou art very great; thou art clothed with honour and majesty.
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 Who coverest thyself with light as with a garment; who stretchest out the heavens like a curtain:
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 Who layeth the beams of his chambers in the waters; who maketh the clouds his chariot; who walketh upon the wings of the wind:
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 Who maketh winds his messengers; his ministers a flaming fire:
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 Who laid the foundations of the earth, that it should not be moved for ever.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 Thou coveredst it with the deep as with a vesture; the waters stood above the mountains.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 At thy rebuke they fled; at the voice of thy thunder they hasted away;
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 They went up by the mountains, they went down by the valleys, unto the place which thou hadst founded for them.
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 Thou hast set a bound that they may not pass over; that they turn not again to cover the earth.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 He sendeth forth springs into the valleys; they run among the mountains:
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 They give drink to every beast of the field; the wild asses quench their thirst.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 By them the fowl of the heaven have their habitation, they sing among the branches.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 He watereth the mountains from his chambers: the earth is satisfied with the fruit of thy works.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 He causeth the grass to grow for the cattle, and herb for the service of man; that he may bring forth food out of the earth:
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 And wine that maketh glad the heart of man, [and] oil to make his face to shine, and bread that strengtheneth man’s heart.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 The trees of the LORD are satisfied; the cedars of Lebanon, which he hath planted;
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 Where the birds make their nests: as for the stork, the fir trees are her house.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 The high mountains are for the wild goats; the rocks are a refuge for the conies.
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 He appointed the moon for seasons: the sun knoweth his going down.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 Thou makest darkness, and it is night; Wherein all the beasts of the forest do creep forth.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 The young lions roar after their prey, and seek their meat from God.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 The sun ariseth, they get them away, and lay them down in their dens.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 Man goeth forth unto his work and to his labour until the evening.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 O LORD, how manifold are thy works! in wisdom hast thou made them all: the earth is full of thy riches.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 Yonder is the sea, great and wide, wherein are things creeping innumerable, both small and great beasts.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 There go the ships; there is leviathan, whom thou hast formed to take his pastime therein.
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 These wait all upon thee, that thou mayest give them their meat in due season.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 That thou givest unto them they gather; thou openest thine hand, they are satisfied with good.
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 Thou hidest thy face, they are troubled; thou takest away their breath they die, and return to their dust.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 Thou sendest forth thy spirit, they are created; and thou renewest the face of the ground.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 Let the glory of the LORD endure for ever; let the LORD rejoice in his works:
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 Who looketh on the earth, and it trembleth; he toucheth the mountains, and they smoke.
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 I will sing unto the LORD as long as I live: I will sing praise to my God while I have any being.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 Let my meditation be sweet unto him: I will rejoice in the LORD.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Let sinners be consumed out of the earth, and let the wicked be no more. Bless the LORD, O my soul. Praise ye the LORD.
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!