< Proverbs 14 >
1 Every wise woman buildeth her house: but the foolish plucketh it down with her own hands.
Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.
2 He that walketh in his uprightness feareth the LORD: but he that is perverse in his ways despiseth him.
Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.
3 In the mouth of the foolish is a rod of pride: but the lips of the wise shall preserve them.
Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,
4 Where no oxen are, the crib is clean: but much increase is by the strength of the ox.
Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.
5 A faithful witness will not lie: but a false witness uttereth lies.
Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.
6 A scorner seeketh wisdom, and [findeth it] not: but knowledge is easy unto him that hath understanding.
Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.
7 Go into the presence of a foolish man, and thou shalt not perceive [in him] the lips of knowledge.
Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,
8 The wisdom of the prudent is to understand his way: but the folly of fools is deceit.
Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.
9 The foolish make a mock at guilt: but among the upright there is good will.
Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.
10 The heart knoweth its own bitterness; and a stranger doth not intermeddle with its joy.
A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.
11 The house of the wicked shall be overthrown: but the tent of the upright shall flourish.
A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.
12 There is a way which seemeth right unto a man, but the end thereof are the ways of death.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
13 Even in laughter the heart is sorrowful; and the end of mirth is heaviness.
Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.
14 The backslider in heart shall be filled with his own ways: and a good man [shall be satisfied] from himself.
Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.
15 The simple believeth every word: but the prudent man looketh well to his going.
Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.
16 A wise man feareth, and departeth from evil: but the fool beareth himself insolently, and is confident.
A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.
17 He that is soon angry will deal foolishly: and a man of wicked devices is hated.
A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.
18 The simple inherit folly: but the prudent are crowned with knowledge.
Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.
19 The evil bow before the good; and the wicked at the gates of the righteous.
Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.
20 The poor is hated even of his own neighbour: but the rich hath many friends.
Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.
21 He that despiseth his neighbour sinneth: but he that hath pity on the poor, happy is he.
A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.
22 Do they not err that devise evil? but mercy and truth [shall be to] them that devise good.
Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.
23 In all labour there is profit: but the talk of the lips [tendeth] only to penury.
Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.
24 The crown of the wise is their riches: [but] the folly of fools is [only] folly.
A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.
25 A true witness delivereth souls: but he that uttereth lies [causeth] deceit.
Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.
26 In the fear of the LORD is strong confidence: and his children shall have a place of refuge.
Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.
27 The fear of the LORD is a fountain of life, to depart from the snares of death.
Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.
28 In the multitude of people is the king’s glory: but in the want of people is the destruction of the prince.
Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.
29 He that is slow to anger is of great understanding: but he that is hasty of spirit exalteth folly.
A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.
30 A sound heart is the life of the flesh: but envy is the rottenness of the bones.
A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.
31 He that oppresseth the poor reproacheth his Maker: but he that hath mercy on the needy honoureth him.
A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 The wicked is thrust down in his evil-doing: but the righteous hath hope in his death.
Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.
33 Wisdom resteth in the heart of him that hath understanding: but [that which is] in the inward part of fools is made known.
Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.
34 Righteousness exalteth a nation: but sin is a reproach to any people.
Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.
35 The king’s favour is toward a servant that dealeth wisely: but his wrath shall be [against] him that causeth shame.
A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.