Mark 6
1 And he went out from thence; and he cometh into his own country; and his disciples follow him.
Akkor Jézus elment onnan, és a hazájába ment, és követték őt a tanítványai.
2 And when the sabbath was come, he began to teach in the synagogue: and many hearing him were astonished, saying, Whence hath this man these things? and, What is the wisdom that is given unto this man, and [what mean] such mighty works wrought by his hands?
És amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan, akik őt hallották, elálmélkodtak, ezt mondván: „Honnan veszi ezeket? És milyen bölcsesség az, ami neki adatott, hogy ilyen csodák is történnek általa?
3 Is not this the carpenter, the son of Mary, and brother of James, and Joses, and Judas, and Simon? and are not his sisters here with us? And they were offended in him.
Talán nem ez az ácsmester, Máriának fia, Jakabnak, Józsefnek, Júdásnak és Simonnak testvére? És nincsenek-e itt közöttünk az ő nőtestvérei is?“És megbotránkoztak őbenne.
4 And Jesus said unto them, A prophet is not without honour, save in his own country, and among his own kin, and in his own house.
Jézus pedig ezt mondta nekik: „A prófétának csak a maga hazájában, a rokonai között és a saját házában nincs tisztessége.“
5 And he could there do no mighty work, save that he laid his hands upon a few sick folk, and healed them.
Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezeit.
6 And he marveled because of their unbelief. And he went round about the villages teaching.
És csodálkozott azoknak hitetlenségén. Aztán körbejárta a falvakat, és tanított.
7 And he called unto him the twelve, and began to send them forth by two and two; and he gave them authority over the unclean spirits;
Majd magához szólította a tizenkettőt, és kezdte őket kiküldeni kettesével, és hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkeken,
8 and he charged them that they should take nothing for [their] journey, save a staff only; no bread, no wallet, no money in their purse;
és megparancsolta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek egy boton kívül, se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben;
9 but [to go] shod with sandals: and, [said he], put not on two coats.
hanem kössenek sarut, de két ruhát ne öltsenek magukra.
10 And he said unto them, Wheresoever ye enter into a house, there abide till ye depart thence.
És ezt mondta nekik: „Ahol valamelyik házba bementek, maradjatok ott mindaddig, amíg tovább nem mentek onnan.
11 And whatsoever place shall not receive you, and they hear you not, as ye go forth thence, shake off the dust that is under your feet for a testimony unto them.
Akik pedig nem fogadnak be titeket, és nem is hallgatnak rátok, onnan kimenve, verjétek le a port is lábaitokról, bizonyságul ellenük. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak.“
12 And they went out, and preached that [men] should repent.
Elmentek tehát, és prédikálták, hogy térjenek meg;
13 And they cast out many devils, and anointed with oil many that were sick, and healed them.
és sok ördögöt űztek ki, és olajjal sok beteget megkentek és meggyógyítottak.
14 And king Herod heard [thereof]; for his name had become known: and he said, John the Baptist is risen from the dead, and therefore do these powers work in him.
És meghallotta ezeket Heródes király (mert közismert lett az ő neve), és ezt mondta: „Keresztelő János támadt fel a halálból, és azért működnek benne ezek az erők.“
15 But others said, It is Elijah. And others said, [It is] a prophet, [even] as one of the prophets.
Némelyek azt mondták, hogy Illés ő; mások meg azt mondták, hogy próféta, vagy olyan, mint egy a próféták közül.
16 But Herod, when he heard [thereof], said, John, whom I beheaded, he is risen.
Heródes pedig mikor meghallotta ezeket, ezt mondta: „Akinek én fejét vétettem, az a János ez; ő támadt fel a halálból.“
17 For Herod himself had sent forth and laid hold upon John, and bound him in prison for the sake of Herodias, his brother Philip’s wife: for he had married her.
Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége kedvéért, mivelhogy azt vette feleségül.
18 For John said unto Herod, It is not lawful for thee to have thy brother’s wife.
Mert János azt mondta Heródesnek: „Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.“
19 And Herodias set herself against him, and desired to kill him; and she could not;
Heródiás pedig ólálkodott utána, és meg akarta őt ölni, de nem tehette,
20 for Herod feared John, knowing that he was a righteous man and a holy, and kept him safe. And when he heard him, he was much perplexed; and he heard him gladly.
mert Heródes félt Jánostól, mert igaz és szent embernek ismerte, és oltalmába vette őt; és ráhallgatva, sok dologban követte, és örömest hallgatta őt.
21 And when a convenient day was come, that Herod on his birthday made a supper to his lords, and the high captains, and the chief men of Galilee;
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát adott,
22 and when the daughter of Herodias herself came in and danced, she pleased Herod and them that sat at meat with him; and the king said unto the damsel, Ask of me whatsoever thou wilt, and I will give it thee.
ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt. Megtetszett Heródesnek és a vendégeknek. A király ezt mondta a leánynak: „Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom neked.“
23 And he sware unto her, Whatsoever thou shalt ask of me, I will give it thee, unto the half of my kingdom.
És megesküdött neki: „Bármit kérsz tőlem, megadom neked, még ha országom felét is.“
24 And she went out, and said unto her mother, What shall I ask? And she said, The head of John the Baptist.
Ő pedig kiment és megkérdezte anyjától: „Mit kérjek?“Az pedig ezt mondta: „A Keresztelő János fejét.“
25 And she came in straightway with haste unto the king, and asked, saying, I will that thou forthwith give me in a charger the head of John the Baptist.
És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, és kérte őt: „Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálon.“
26 And the king was exceeding sorry; but for the sake of his oaths, and of them that sat at meat, he would not reject her.
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.
27 And straightway the king sent forth a soldier of his guard, and commanded to bring his head: and he went and beheaded him in the prison,
És azonnal hóhért küldött a király, és megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.
28 and brought his head in a charger, and gave it to the damsel; and the damsel gave it to her mother.
Az pedig elment, és fejét vette neki a börtönben, és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak; a leány pedig az anyjának adta oda.
29 And when his disciples heard [thereof], they came and took up his corpse, and laid it in a tomb.
A tanítványai pedig, amikor ezt meghallották, eljöttek, és elvitték a testét, és sírba helyezték.
30 And the apostles gather themselves together unto Jesus; and they told him all things, whatsoever they had done, and whatsoever they had taught.
Az apostolok visszatértek Jézushoz, és elbeszéltek neki mindent, azt is, amiket cselekedtek, azt is, amiket tanítottak.
31 And he saith unto them, Come ye yourselves apart into a desert place, and rest a while. For there were many coming and going, and they had no leisure so much as to eat.
Ő pedig mondta nekik: „Gyertek velem, csupán ti magatok, valamilyen puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé.“Mert sokan voltak a járókelők, és még evésre sem volt alkalmas idejük.
32 And they went away in the boat to a desert place apart.
És elmentek hajón egy puszta helyre, csupán ő maguk.
33 And [the people] saw them going, and many knew [them], and they ran there together on foot from all the cities, and outwent them.
A sokaság pedig meglátta őket, amint mentek, és sokan felismerték őt; és minden városból egybefutottak oda, és megelőzték őket, és odagyülekeztek hozzá.
34 And he came forth and saw a great multitude, and he had compassion on them, because they were as sheep not having a shepherd: and he began to teach them many things.
És kimenve Jézus, nagy sokaságot látott, és megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélkül való juhok. És kezdte őket sok mindenre tanítani.
35 And when the day was now far spent, his disciples came unto him, and said, The place is desert, and the day is now far spent:
Mikor pedig immár az idő későre járt, hozzámenve a tanítványai, ezt mondták: „Puszta ez a hely, és immár az idő későre jár:
36 send them away, that they may go into the country and villages round about, and buy themselves somewhat to eat.
Bocsásd el őket, hogy elmenve a környező majorokba és falvakba, vegyenek maguknak kenyeret; mert nincs mit enniük.“
37 But he answered and said unto them, Give ye them to eat. And they say unto him, Shall we go and buy two hundred pennyworth of bread, and give them to eat?
Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni.“Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?“
38 And he saith unto them, How many loaves have ye? go [and] see. And when they knew, they say, Five, and two fishes.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg.“Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk.“
39 And he commanded them that all should sit down by companies upon the green grass.
Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra.
40 And they sat down in ranks, by hundreds, and by fifties.
Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével.
41 And he took the five loaves and the two fishes, and looking up to heaven, he blessed, and brake the loaves; and he gave to the disciples to set before them; and the two fishes divided he among them all.
Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között.
42 And they did all eat, and were filled.
Mindnyájan ettek, és jóllaktak;
43 And they took up broken pieces, twelve basketfuls, and also of the fishes.
és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.
44 And they that ate the loaves were five thousand men.
Akik pedig a kenyerekből ettek, mintegy ötezren voltak férfiak.
45 And straightway he constrained his disciples to enter into the boat, and to go before [him] unto the other side to Bethsaida, while he himself sendeth the multitude away.
Ekkor azonnal arra kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra Betsaida felé, amíg ő a sokaságot elbocsátja.
46 And after he had taken leave of them, he departed into the mountain to pray.
Miután pedig elbocsátotta őket, fölment a hegyre imádkozni.
47 And when even was come, the boat was in the midst of the sea, and he alone on the land.
Mikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig egymaga a szárazon.
48 And seeing them distressed in rowing, for the wind was contrary unto them, about the fourth watch of the night he cometh unto them, walking on the sea; and he would have passed by them:
És látta őket, amint az evezéssel vesződnek, mert a szél velük szembe fújt; és az éj negyedik szakában hozzájuk ment a tengeren járva, és el akart haladni mellettük.
49 but they, when they saw him walking on the sea, supposed that it was an apparition, and cried out:
Azok pedig látva őt a tengeren járni, kísértetnek vélték, és felkiáltottak;
50 for they all saw him, and were troubled. But he straightway spake with them, and saith unto them, Be of good cheer: it is I; be not afraid.
mert mindnyájan látták őt, és megrémültek. De ő azonnal megszólította őket, és mondta nekik: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.“
51 And he went up unto them into the boat; and the wind ceased: and they were sore amazed in themselves;
Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elállt a szél, ők pedig szerfölött álmélkodtak és csodálkoztak magukban,
52 for they understood not concerning the loaves, but their heart was hardened.
mert nem okultak a kenyerekből, mivel a szívük meg volt keményedve.
53 And when they had crossed over, they came to the land unto Gennesaret, and moored to the shore.
Ezután átkelve a túlsó partra, eljutottak Genezáret földjére, és kikötöttek.
54 And when they were come out of the boat, straightway [the people] knew him,
De mihelyt kiszálltak a hajóból, azonnal megismerték őt,
55 and ran round about that whole region, and began to carry about on their beds those that were sick, where they heard he was.
és befutva az egész környéket, kezdték a betegeket az ágyakon ide-oda hordozni, amerre hallották, hogy ő ott van.
56 And wheresoever he entered, into villages, or into cities, or into the country, they laid the sick in the marketplaces, and besought him that they might touch if it were but the border of his garment: and as many as touched him were made whole.
És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy majorokba, a betegeket letették a piacokon, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék, és valahányan csak megérintették, meggyógyultak.
