Job 24
1 Why are times not laid up by the Almighty? and why do not they which know him see his days?
Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
2 There are that remove the landmarks; they violently take away flocks, and feed them.
Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
3 They drive away the ass of the fatherless, they take the widow’s ox for a pledge.
Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
4 They turn the needy out of the way: the poor of the earth hide themselves together.
Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
5 Behold, as wild asses in the desert they go forth to their work, seeking diligently for meat; the wilderness [yieldeth] them food for their children.
Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
6 They cut their provender in the field; and they glean the vintage of the wicked.
A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
7 They lie all night naked without clothing, and have no covering in the cold.
Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
8 They are wet with the showers of the mountains, and embrace the rock for want of a shelter.
hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
9 There are that pluck the fatherless from the breast, and take a pledge of the poor:
Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
10 [So that] they go about naked without clothing, and being an-hungred they carry the sheaves;
meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
11 They make oil within the walls of these men; they tread [their] winepresses, and suffer thirst.
Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
12 From out of the populous city men groan, and the soul of the wounded crieth out: yet God imputeth it not for folly.
A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
13 These are of them that rebel against the light; they know not the ways thereof, nor abide in the paths thereof.
Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
14 The murderer riseth with the light, he killeth the poor and needy; and in the night he is as a thief.
Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
15 The eye also of the adulterer waiteth for the twilight, saying, No eye shall see me: and he disguiseth his face.
A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
16 In the dark they dig through houses: they shut themselves up in the daytime; they know not the light.
Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
17 For the morning is to all of them as the shadow of death; for they know the terrors of the shadow of death.
mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
18 He is swift upon the face of the waters; their portion is cursed in the earth: he turneth not by the way of the vineyards.
Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
19 Drought and heat consume the snow waters: [so doth] Sheol [those which] have sinned. (Sheol h7585)
Szárazság meg hőség elrabolják a hó vízét, az alvilág azokat, kik vétkeztek. (Sheol h7585)
20 The womb shall forget him; the worm shall feed sweetly on him; he shall be no more remembered: and unrighteousness shall be broken as a tree.
Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
21 He devoureth the barren that beareth not; and doeth not good to the widow.
a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
22 He draweth away the mighty also by his power: he riseth up, and no man is sure of life.
Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
23 [God] giveth them to be in security, and they rest thereon; and his eyes are upon their ways.
Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
24 They are exalted; yet a little while, and they are gone; yea, they are brought low, they are taken out of the way as all other, and are cut off as the tops of the ears of corn.
Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
25 And if it be not so now, who will prove me a liar, and make my speech nothing worth?
S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
