Exodus 14
1 And the LORD spake unto Moses, saying,
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
2 Speak unto the children of Israel, that they turn back and encamp before Pi-hahiroth, between Migdol and the sea, before Baal-zephon: over against it shall ye encamp by the sea.
Szólj Izrael fiaihoz, hogy forduljanak vissza és táborozzanak Pi-Háchirósz előtt, Mígdól és a tenger között; Baál-Cefón előtt, átellenében táborozzatok a tenger mellett.
3 And Pharaoh will say of the children of Israel, They are entangled in the land, the wilderness hath shut them in.
És azt mondja majd Fáraó Izrael fiairól: Eltévedtek ők az országban, körülfogta őket a puszta.
4 And I will harden Pharaoh’s heart, and he shall follow after them; and I will get me honour upon Pharaoh, and upon all his host; and the Egyptians shall know that I am the LORD. And they did so.
Én pedig erőssé teszem Fáraó szívét és üldözi őket; és dicsőséget szerzek Fáraó által és egész serege által, hogy megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Örökkévaló! És így cselekedtek.
5 And it was told the king of Egypt that the people were fled: and the heart of Pharaoh and of his servants was changed towards the people, and they said, What is this we have done, that we have let Israel go from serving us?
Midőn tudtára adatott Egyiptom királyának, hogy elszökött a nép, akkor megváltozott Fáraónak és szolgáinak a szíve a nép iránt és mondták: Mit is tettünk, hogy elbocsátottuk Izraelt, hogy ne szolgáljon bennünket?
6 And he made ready his chariot, and took his people with him:
És befogatott szekerébe és népét magával vitte
7 and he took six hundred chosen chariots, and all the chariots of Egypt, and captains over all of them.
vett hatszáz kiválogatott szekeret és Egyiptom minden szekerét és vitézeket mindazokra.
8 And the LORD hardened the heart of Pharaoh king of Egypt, and he pursued after the children of Israel, for the children of Israel went out with an high hand.
Az Örökkévaló pedig erőssé tette Fáraó, Egyiptom királya szívét és ez üldözte Izrael fiait. Izrael fiai pedig felemelt kézzel mentek ki!
9 And the Egyptians pursued after them, all the horses [and] chariots of Pharaoh, and his horsemen, and his army, and overtook them encamping by the sea, beside Pi-hahiroth, before Baal-zephon.
És az egyiptomiak üldözték őket és elérték őket, amint táboroznak a tenger mellett, Fáraó minden szekerének lova, lovasai és serege Pi-Háchirósznál, Baál-Cefón előtt.
10 And when Pharaoh drew nigh, the children of Israel lifted up their eyes, and, behold, the Egyptians marched after them; and they were sore afraid: and the children of Israel cried out unto the LORD.
Midőn Fáraó közeledett, felvetették Izrael fiai szemeiket és íme, Egyiptom vonul utánuk; akkor nagyon féltek és kiáltottak Izrael fiai az Örökkévalóhoz.
11 And they said unto Moses, Because there were no graves in Egypt, hast thou taken us away to die in the wilderness? wherefore hast thou dealt thus with us, to bring us forth out of Egypt?
Mózesnek pedig mondták: Vajon mivel nincsenek sírok Egyiptomban, hoztál el bennünket, hogy meghaljunk a pusztában? Mit is tettél velünk, hogy kivezettél bennünket Egyiptomból?
12 Is not this the word that we spake unto thee in Egypt, saying, Let us alone, that we may serve the Egyptians? For it were better for us to serve the Egyptians, than that we should die in the wilderness.
Nem-e ez az a beszéd, amit szóltunk hozzád Egyiptomban, mondván: Hagyj bennünket és hadd szolgáljuk mi Egyiptomot, mert jobb nekünk szolgálni Egyiptomot, mint meghalnunk a pusztában!
13 And Moses said unto the people, Fear ye not, stand still, and see the salvation of the LORD, which he will work for you today: for the Egyptians whom ye have seen today, ye shall see them again no more for ever.
De Mózes mondta a népnek: Ne féljetek, álljatok veszteg és lássátok az Örökkévaló segítségét, melyet veletek cselekszik ma, mert amint láttátok az egyiptomiakat ma, úgy nem fogjátok többé őket látni soha sem!
14 The LORD shall fight for you, and ye shall hold your peace.
Az Örökkévaló fog harcolni értetek, ti pedig hallgassatok!
15 And the LORD said unto Moses, Wherefore criest thou unto me? speak unto the children of Israel, that they go forward.
És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izrael fiaihoz, hogy vonuljanak.
16 And lift thou up thy rod, and stretch out thine hand over the sea, and divide it: and the children of Israel shall go into the midst of the sea on dry ground.
Te pedig emeld fel botodat és nyújtsd ki kezedet a tenger felé és hasítsd ketté, hogy menjenek Izrael fiai a tenger közepén, szárazon.
17 And I, behold, I will harden the hearts of the Egyptians, and they shall go in after them: and I will get me honour upon Pharaoh, and upon all his host, upon his chariots, and upon his horsemen.
Én pedig, íme én erőssé teszem az egyiptomiak szívét, hogy bemenjenek utánuk és dicsőséget szerzek Fáraó által és egész serege által, szekere és lovasai által;
18 And the Egyptians shall know that I am the LORD, when I have gotten me honour upon Pharaoh, upon his chariots, and upon his horsemen.
és megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn dicsőséget szerzek Fáraó által, szekere és lovasai által.
19 And the angel of God, which went before the camp of Israel, removed and went behind them; and the pillar of cloud removed from before them, and stood behind them:
És elvonult Isten angyala, aki járt Izrael tábora előtt és ment mögéjük és elvonult a felhőoszlop előlük és állott mögéjük;
20 and it came between the camp of Egypt and the camp of Israel; and there was the cloud and the darkness, yet gave it light by night: and the one came not near the other all the night.
így jutott Egyiptom tábora és Izrael tábora közé – volt felhő meg sötétség – és megvilágította az éjjelt hogy nem közeledett egyik a másikhoz egész éjjel.
21 And Moses stretched out his hand over the sea; and the LORD caused the sea to go [back] by a strong east wind all the night, and made the sea dry land, and the waters were divided.
Mózes pedig kinyújtotta kezét a tenger fölé és hajtotta az Örökkévaló a tengert hatalmas keleti széllel egész éjjelen át és szárazzá tette a tengert; így hasadtak ketté a vizek.
22 And the children of Israel went into the midst of the sea upon the dry ground: and the waters were a wall unto them on their right hand, and on their left.
És bementek Izrael fiai a tenger közepébe, szárazon; a víz pedig volt nekik fal gyanánt jobbjukról és baljukról.
23 And the Egyptians pursued, and went in after them into the midst of the sea, all Pharaoh’s horses, his chariots, and his horsemen.
Az egyiptomiak pedig üldözték őket és bement utánuk Fáraó minden lova, szekere és lovasa a tenger közepébe.
24 And it came to pass in the morning watch, that the LORD looked forth upon the host of the Egyptians through the pillar of fire and of cloud, and discomfited the host of the Egyptians.
És volt a reggeli őrszakban letekintett az Örökkévaló az egyiptomiak táborára tűz és felhőoszlopban és megzavarta Egyiptom táborát.
25 And he took off their chariot wheels, that they drave them heavily: so that the Egyptians said, Let us flee from the face of Israel; for the LORD fighteth for them against the Egyptians.
Ez kivette szekereinek kerekeit és vontatta nehezen; és mondta Egyiptom: Hadd meneküljek Izrael elől, mert az Örökkévaló harcol értük Egyiptom ellen.
26 And the LORD said unto Moses, Stretch out thine hand over the sea, that the waters may come again upon the Egyptians, upon their chariots, and upon their horsemen.
Az Örökkévaló pedig mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé, hogy visszatérjen a víz Egyiptomra, szekerére és lovasaira.
27 And Moses stretched forth his hand over the sea, and the sea returned to its strength when the morning appeared; and the Egyptians fled against it; and the LORD overthrew the Egyptians in the midst of the sea.
Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé és a tenger visszatért reggel felé az ő erejébe, az egyiptomiak pedig menekültek vele szembe; és beledöntötte az Örökkévaló az egyiptomiakat a tenger közepébe.
28 And the waters returned, and covered the chariots, and the horsemen, even all the host of Pharaoh that went in after them into the sea; there remained not so much as one of them.
A vizek pedig visszatértek és elborították a szekeret, meg a lovasokat, Fáraó egész seregét, akik utánuk jöttek a tengerbe; nem maradt meg közülük egy sem.
29 But the children of Israel walked upon dry land in the midst of the sea; and the waters were a wall unto them on their right hand, and on their left.
Izrael fiai pedig átmentek szárazon a tenger közepében és a víz volt számukra fal gyanánt, jobbjukról és baljukról.
30 Thus the LORD saved Israel that day out of the hand of the Egyptians; and Israel saw the Egyptians dead upon the sea shore.
És megsegítette az Örökkévaló aznap Izraelt Egyiptom kezéből; és Izrael látta az egyiptomiakat holtan a tenger partján.
31 And Israel saw the great work which the LORD did upon the Egyptians, and the people feared the LORD: and they believed in the LORD, and in his servant Moses.
Izrael látta a nagy hatalmat, amellyel cselekedett az Örökkévaló az egyiptomiak ellen és félte a nép az Örökkévalót; és hittek az Örökkévalóban és Mózesben, az ő szolgájában.
