Daniel 1
1 In the third year of the reign of Jehoiakim king of Judah came Nebuchadnezzar king of Babylon unto Jerusalem, and besieged it.
Harmadik évében Jehójákím Jehúda királya királyságának, Jeruzsálem ellen jött Nebúkadnecczár, Bábel királya s ostromolta azt.
2 And the Lord gave Jehoiakim king of Judah into his hand, with part of the vessels of the house of God; and he carried them into the land of Shinar to the house of his god: and he brought the vessels into the treasure house of his god.
S kezébe adta az Úr Jehójákimot, Jehúda királyát, meg egy részét az Isten háza edényeinek s elvitte őket Síneár országába az ő istenének házába, az edényeket pedig bevitte istenének kincses házába.
3 And the king spake unto Ashpenaz the master of his eunuchs, that he should bring in [certain] of the children of Israel, even of the seed royal and of the nobles;
És mondta a király Aspenáznak, udvari tisztjei fejének, hogy hozzon Izraél fiai közül és pedig a királyi nemzetségből és a főnemesek közül
4 youths in whom was no blemish, but well favoured, and skilful in all wisdom, and cunning in knowledge, and understanding science, and such as had ability to stand in the king’s palace; and that he should teach them the learning and the tongue of the Chaldeans.
fiúkat, a kikben nincs semmi hiba s a kik szép ábrázatuak és eszesek minden bölcseségben, ismernek tudást és értenek tudományt, kikben van erő, hogy álljanak a király palotájában és hogy tanítsák őket könyvre és a kaldeusok nyelvére.
5 And the king appointed for them a daily portion of the king’s meat, and of the wine which he drank, and that they should be nourished three years; that at the end thereof they might stand before the king.
És kirendelte számukra a király a minden napra valót annak napján a király ételéből s az ő ivó borából, s hogy neveljék őket három évig; azoknak végén pedig álljanak a király előtt.
6 Now among these were, of the children of Judah, Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah.
És voltak köztük Jehúda fiaiból: Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja.
7 And the prince of the eunuchs gave names unto them: unto Daniel he gave [the name of] Belteshazzar; and to Hananiah, [of] Shadrach; and to Mishael, [of] Meshach; and to Azariah, [of] Abed-nego.
S adott nekik neveket az udvari tisztek nagyja; Dániélnek ezt a nevet adta: Béltsacczár, Chananjának Sadrák, Misáélnek Mésák és Azarjának Abéd-Negó.
8 But Daniel purposed in his heart that he would not defile himself with the king’s meat, nor with the wine which he drank: therefore he requested of the prince of the eunuchs that he might not defile himself.
És föltette Dániél a szivében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és ivó borával; kérte tehát az udvari tisztek nagyjától, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie.
9 Now God made Daniel to find favour and compassion in the sight of the prince of the eunuchs.
És adta az Isten Dániélt kegyre és irgalomra az udvari tisztek nagyja előtt.
10 And the prince of the eunuchs said unto Darnel, I fear my lord the king, who hath appointed your meat and your drink: for why should he see your faces worse liking than the youths which are of your own age? so should ye endanger my head with the king.
És mondta az udvari tisztek nagyja Daniélnek: Félek én uramtól a királytól, aki kirendelte evésteket és ivástokat, hogy miért lássa arczotokat kedvetlenebbnek a veletek egyivásu fiúkénál s főbenjáró bűnbe vinnétek a királynál?
11 Then said Daniel to the steward, whom the prince of the eunuchs had appointed over Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah:
Erre szólt Dániél a kamarásnak, a kit az udvari tisztek nagyja kirendelt Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja fölé:
12 Prove thy servants, I beseech thee, ten days; and let them give us pulse to eat, and water to drink.
Kiséreld csak meg szolgáidat tíz napig, hadd adjanak nekünk a veteményekből, hogy együnk és vizet, hogy igyunk;
13 Then let our countenances be looked upon before thee, and the countenance of the youths that eat of the king’s meat; and as thou seest, deal with thy servants.
s majd meglátszik előtted a mi ábrázatunk és azon fiúk ábrázata, a kik a király ételét eszik és a szerint, a mit látni fogsz, cselekedjél szolgáiddal.
14 So he hearkened unto them in this matter, and proved them ten days.
És hallgatott rájuk e dologban s megkisérlette őket tíz napig.
15 And at the end of ten days their countenances appeared fairer, and they were fatter in flesh, than all the youths which did eat of the king’s meat.
Tíz nap végén pedig ábrázatuk jobbnak látszott és husban kövérebbek voltak, mint mindazon fiúk, kik a király ételét ették.
16 So the steward took away their meat, and the wine that they should drink, and gave them pulse.
És a kamarás el szokta hordani ételüket és ivó borukat s adott nekik veteményeket.
17 Now as for these four youths, God gave them knowledge and skill in all learning and wisdom: and Daniel had understanding in all visions and dreams.
E fiúknak pedig mindnégyüknek adott az Isten tudást és belátást minden könyvben és bölcseségben; Dániél pedig értett minden látomáshoz és álomhoz.
18 And at the end of the days which the king had appointed for bringing them in, the prince of the eunuchs brought them in before Nebuchadnezzar.
És azon napok végén, a mikorra mondta a király, hogy elhozzák őket, bevitte őket az udvari tisztek nagyja Nebúkadnecczár szine elé.
19 And the king communed with them; and among them all was found none like Daniel, Hananiah, Mishael, and Azariah: therefore stood they before the king.
És beszélt velök a király, és nem találtatott valamennyiök közül olyan, mint Dániél, Chananja, Mísáél és Azarja; és álltak a király előtt.
20 And in every matter of wisdom and understanding, concerning which the king inquired of them, he found them ten times better than all the magicians and enchanters that were in all his realm.
És a bölcseség és értelem minden dolgában, a mit kivánt tőlük a király, tízszerte kiválóbbaknak találta őket mindaz irástudóknál, a jósokná1, kik egész királyságában voltak.
21 And Daniel continued even unto the first year of king Cyrus.
És ott volt Dániél Kóres király első évéig.
