Acts 15
1 And certain men came down from Judaea and taught the brethren, [saying], Except ye be circumcised after the custom of Moses, ye cannot be saved.
Némelyek pedig, akik Júdeából jöttek le, így tanították az atyafiakat: „Ha körül nem metélkedtek Mózes rendelése szerint, nem üdvözülhettek.“
2 And when Paul and Barnabas had no small dissension and questioning with them, [the brethren] appointed that Paul and Barnabas, and certain other of them, should go up to Jerusalem unto the apostles and elders about this question.
Amikor pedig Pálnak és Barnabásnak nagy viszálya és vitája lett velük, azt határozták el, hogy Pál és Barnabás, és néhányan mások közülük, menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe, e kérdés ügyében.
3 They therefore, being brought on their way by the church, passed through both Phoenicia and Samaria, declaring the conversion of the Gentiles: and they caused great joy unto all the brethren.
Kikísérte tehát őket a gyülekezet, és átmentek Fönícián és Samárián, elmondták a pogányok megtérését, és nagy örömet szereztek az összes atyafiaknak.
4 And when they were come to Jerusalem, they were received of the church and the apostles and the elders, and they rehearsed all things that God had done with them.
Amikor pedig megérkeztek Jeruzsálembe, a gyülekezet, az apostolok és a vének fogadták őket, és ők elbeszélték, milyen nagy dolgokat cselekedett az Isten velük.
5 But there rose up certain of the sect of the Pharisees who believed, saying, It is needful to circumcise them, and to charge them to keep the law of Moses.
Előállt azonban néhány hivő, akik a farizeusok szerzetéből valók voltak, és azt mondták, hogy körül kell metélni őket, és meg kell parancsolni, hogy Mózes törvényét megtartsák.
6 And the apostles and the elders were gathered together to consider of this matter.
Az apostolok és a vének ezért egybegyűltek, hogy e felől a dolog felöl határozzanak.
7 And when there had been much questioning, Peter rose up, and said unto them, Brethren, ye know how that a good while ago God made choice among you, that by my mouth the Gentiles should hear the word of the gospel, and believe.
Amikor nagy vita támadt, felkelt Péter, és ezt mondta nekik: „Atyámfiai, férfiak, ti tudjátok, hogy az Isten régóta kiválasztott engem közülünk, hogy a pogányok az én számból hallják az evangélium beszédét, és higgyenek.
8 And God, which knoweth the heart, bare them witness, giving them the Holy Ghost, even as he did unto us;
A szíveket ismerő Isten pedig bizonyságot tett mellettük, mert Szentlelket adott nekik, amint nekünk is.
9 and he made no distinction between us and them, cleansing their hearts by faith.
Semmi különbséget nem tett közöttünk és ő közöttük, a hit által tisztította meg szívüket.
10 Now therefore why tempt ye God, that ye should put a yoke upon the neck of the disciples, which neither our fathers nor we were able to bear?
Most azért mit kísértitek az Istent, hogy a tanítványok nyakába olyan igát tegyetek, amelyet sem a mi atyáink, sem mi el nem hordozhattunk?
11 But we believe that we shall be saved through the grace of the Lord Jesus, in like manner as they.
Sőt inkább az Úr Jézus Krisztus kegyelme által hisszük, hogy megtartatunk, miképpen ők is.“
12 And all the multitude kept silence; and they hearkened unto Barnabas and Paul rehearsing what signs and wonders God had wrought among the Gentiles by them.
Erre elhallgatott az egész sokaság, és hallgatták Barnabást és Pált, amint elbeszélték, mennyi jelt és csodát tett az Isten általuk a pogányok között.
13 And after they had held their peace, James answered, saying, Brethren, hearken unto me:
Miután pedig elhallgattak, Jakab ezt mondta: „Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem!
14 Symeon hath rehearsed how first God did visit the Gentiles, to take out of them a people for his name.
Simon elmondta, hogyan gondoskodott az Isten arról, hogy a pogányok közül vegyen népet az ő nevének.
15 And to this agree the words of the prophets; as it is written,
És ezzel egyeznek a próféták mondásai, amint meg van írva:
16 After these things I will return, And I will build again the tabernacle of David, which is fallen; And I will build again the ruins thereof, And I will set it up:
»Ezek után megtérek és felépítem Dávidnak leomlott sátrát; Omladékait helyreállítom, és ismét felépítem,
17 That the residue of men may seek after the Lord, And all the Gentiles, upon whom my name is called,
hogy megkeresse az emberek többi része az Urat, és a pogányok mindnyájan, akik az én nevemről neveztetnek. Ezt mondja az Úr, ki mindezeket megcselekszi.
Tudja az Isten öröktől fogva minden cselekedetét.« (aiōn g165)
19 Wherefore my judgment is, that we trouble not them which from among the Gentiles turn to God;
Ezért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, akik a pogányok közül térnek meg az Istenhez.
20 but that we write unto them, that they abstain from the pollutions of idols, and from fornication, and from what is strangled, and from blood.
Hanem írjuk meg nekik azt, hogy tartózkodjanak a bálványok tisztátalanságától, a paráznaságtól, a megfojtott állattól és a vértől.
21 For Moses from generations of old hath in every city them that preach him, being read in the synagogues every sabbath.
Mert Mózesnek régi nemzedékek óta minden városban megvannak a hirdetői, hiszen a zsinagógákban minden szombaton olvassák őt.“
22 Then it seemed good to the apostles and the elders, with the whole church, to choose men out of their company, and send them to Antioch with Paul and Barnabas; [namely], Judas called Barsabbas, and Silas, chief men among the brethren:
Akkor az apostoloknak és a véneknek az egész gyülekezettel együtt úgy tetszett, hogy férfiakat válasszanak ki maguk közül, és elküldjék Antiókhiába Pállal és Barnabással: Júdást, akinek mellék neve Barsabbás és Szilászt, akik az atyafiak között vezető emberek voltak.
23 and they wrote [thus] by them, The apostles and the elder brethren unto the brethren which are of the Gentiles in Antioch and Syria and Cilicia, greeting:
Ezt az írást küldték velük: „Az apostolok, a vének, és az atyafiak az Antiókhiában, Szíriában és Ciliciában élő, pogányok közül való atyafiaknak üdvözletüket küldik!
24 Forasmuch as we have heard that certain which went out from us have troubled you with words, subverting your souls; to whom we gave no commandment;
Mivel meghallottuk, hogy némelyek közülünk, akiknek mi parancsot nem adtunk erre, kimentek és megzavartak titeket beszédeikkel, feldúlták lelketeket, azt mondva, hogy metélkedjetek körül, és a törvényt tartsátok meg,
25 it seemed good unto us, having come to one accord, to choose out men and send them unto you with our beloved Barnabas and Paul,
úgy gondoltuk, miután egyetértésre jutottunk, hogy kiválasztunk férfiakat, és elküldjük hozzátok a mi szeretteinkkel, Barnabással és Pállal,
26 men that have hazarded their lives for the name of our Lord Jesus Christ.
olyan emberekkel, akik életüket tették kockára a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért.
27 We have sent therefore Judas and Silas, who themselves also shall tell you the same things by word of mouth.
Elküldtük azért Júdást és Szilászt, akik élőszóval szintén tudtotokra adják ugyanezeket.
28 For it seemed good to the Holy Ghost, and to us, to lay upon you no greater burden than these necessary things;
Mert tetszett a Szentléleknek és nekünk, hogy semmi több terhet ne tegyünk reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül:
29 that ye abstain from things sacrificed to idols, and from blood, and from things strangled, and from fornication; from which if ye keep yourselves, it shall be well with you. Fare ye well.
hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól, amelyektől ha megóvjátok magatokat, jól dolgotok lesz. Legyetek egészségben!“
30 So they, when they were dismissed, came down to Antioch; and having gathered the multitude together, they delivered the epistle.
Ők tehát, miután elbocsátották őket, elmentek Antiókhiába, egybegyűjtötték a sokaságot, átadták a levelet.
31 And when they had read it, they rejoiced for the consolation.
Amikor elolvasták, örültek az intésnek.
32 And Judas and Silas, being themselves also prophets, exhorted the brethren with many words, and confirmed them.
Júdás és Szilász pedig mivel maguk is próféták voltak, sok beszéddel intették és erősítették az atyafiakat.
33 And after they had spent some time [there], they were dismissed in peace from the brethren unto those that had sent them forth.
Miután pedig egy bizonyos időt eltöltöttek ott, az atyafiak elbocsátották őket békességgel az apostolokhoz. (
De Szilásznak tetszett ott maradni.)
35 But Paul and Barnabas tarried in Antioch, teaching and preaching the word of the Lord, with many others also.
Pál és Barnabás is Antiókhiában időztek, tanították és prédikálták a többiekkel az Úrnak igéjét.
36 And after some days Paul said unto Barnabas, Let us return now and visit the brethren in every city wherein we proclaimed the word of the Lord, [and see] how they fare.
Néhány nap múlva pedig Pál ezt mondta Barnabásnak: „Most, hogy visszatértünk, látogassuk meg atyánkfiait minden városban, amelyben hirdettük az Úrnak igéjét, lássuk: hogy vannak.“
37 And Barnabas was minded to take with them John also, who was called Mark.
Barnabás azt tanácsolta, hogy vegyék maguk mellé Jánost, akit Márknak hívnak.
38 But Paul thought not good to take with them him who withdrew from them from Pamphylia, and went not with them to the work.
Pál azonban azt tartotta méltónak, hogy aki elszakadt tőlük Pamfiliától fogva, és nem ment velük a munkára, ne vegyék maguk mellé.
39 And there arose a sharp contention, so that they parted asunder one from the other, and Barnabas took Mark with him, and sailed away unto Cyprus;
Meghasonlás támadt közöttük, úgyhogy elszakadtak egymástól, és Barnabás maga mellé vette Márkot, elhajózott Ciprusba.
40 but Paul chose Silas, and went forth, being commended by the brethren to the grace of the Lord.
Pál pedig Szilászt választotta maga mellé, és az atyafiaktól az Isten kegyelmére bízva útra kelt.
41 And he went through Syria and Cilicia, confirming the churches.
Bejárta Szíriát és Ciliciát, és erősítette a gyülekezeteket.
