2 Chronicles 9
1 And when the queen of Sheba heard of the fame of Solomon, she came to prove Solomon with hard questions at Jerusalem, with a very great train, and camels that bare spices, and gold in abundance, and precious stones: and when she was come to Solomon, she communed with him of all that was in her heart.
Sába királynéja pedig hallotta Salamon hírét s eljött, hogy próbára, tegye Salamont rejtvényekkel, Jeruzsálembe igen tekintélyes sereggel s tevékkel, melyek vittek fűszert és aranyat bőségesen meg drágakövet; eljött Salamonhoz s elmondta neki mindazt, ami szívén volt.
2 And Solomon told her all her questions: and there was not any thing hid from Solomon which he told her not.
És megfelelt neki Salamon mind az ő szavaira; s nem volt semmi sem elrejtve Salamontól, amire meg nem felelt volna neki.
3 And when the queen of Sheba had seen the wisdom of Solomon, and the house that he had built,
Látta Sába királynője Salamon bölcsességét és a házat, melyet épített,
4 and the meat of his table, and the sitting of his servants; and the attendance of his ministers, and their apparel; his cupbearers also, and their apparel; and his ascent by which he went up unto the house of the LORD; there was no more spirit in her.
meg asztala étkeit, szolgáinak ülését és szolgálattevőinek állását és az ő ruháikat, meg pohárnokait és ruházatukat és felvonulását, ahogy fel szokott vonulni az Örökkévaló házába; akkor nem maradt többé benne lélek,
5 And she said to the king, It was a true report that I heard in mine own land of thine acts, and of thy wisdom.
és szólt a királyhoz: Igaz a szó, melyet országomban hallottam dolgaid felől és bölcsességed felől.
6 Howbeit I believed not their words, until I came, and mine eyes had seen it: and, behold, the half of the greatness of thy wisdom was not told me: thou exceedest the fame that I heard.
De nem hittem szavaiknak, míg el nem jöttem és saját szemeim látták, s íme nem beszélték el nekem felét sem bőséges bölcsességednek; tetézted a hírt, melyet hallottam.
7 Happy are thy men, and happy are these thy servants, which stand continually before thee, and hear thy wisdom.
Boldogok embereid és boldogok a szolgáid, kik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Blessed be the LORD thy God, which delighted in thee, to set thee on his throne, to be king for the LORD thy God: because thy God loved Israel, to establish them for ever, therefore made he thee king over them, to do judgment and justice.
Legyen áldva az Örökkévaló, a te Istened, ki kedvet talált benned, hogy tegyen téged az ő trónjára, királyul az Örökkévalónak, a te Istenednek; mivel szereti a te Istened Izraelt, hogy fenntartsa örökre, megtett téged föléjük királynak, hogy jogot és igazságot művelj.
9 And she gave the king an hundred and twenty talents of gold, and spices in great abundance, and precious stones: neither was there any such spice as the queen of Sheba gave to king Solomon.
És adott a királynak százhúsz kikkár aranyat, igen sok fűszert meg drágakövet s nem volt még olyan fűszer, mint az, melyet adott Sába királynője Salamon királynak.
10 And the servants also of Huram, and the servants of Solomon, which brought gold from Ophir; brought algum trees and precious stones.
Chúrám szolgái is, meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófirból, hoztak szantálfát és drágakövet.
11 And the king made of the algum trees terraces for the house of the LORD, and for the king’s house, and harps and psalteries for the singers; and there were none such seen before in the land of Judah.
És készített a király a szantálfából lépcsőket az Örökkévaló háza számára s a király háza számára, meg hárfákat és lantokat az énekesek számára; nem láttak még olyanokat annak előtte Jehúda országában.
12 And king Solomon gave to the queen of Sheba all her desire, whatsoever she asked, beside that which she had brought unto the king. So she turned, and went to her own land, she and her servants.
Salamon király pedig megadta Sába királynőjének minden kívánságát, amit kért, azonkívül amit ő hozott a királyhoz. Ekkor fordult és elment országába, ő meg szolgái.
13 Now the weight of gold that came to Solomon in one year was six hundred and threescore and six talents of gold;
És volt az aranynak súlya, mely Salamonhoz került egy év alatt, hatszázhatvanhat kikkár arany.
14 beside that which the chapmen and merchants brought: and all the kings of Arabia and the governors of the country brought gold and silver to Solomon.
Azonkívül, amit behoztak kereskedő emberek meg a kalmárok; és mind az Arábia királyai és az ország helytartói hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 And king Solomon made two hundred targets of beaten gold: six hundred [shekels] of beaten gold went to one target.
És készített Salamon király kétszáz nagy pajzsot vert aranyból, hatszáz vert arany megy egy nagy pajzsra;
16 And [he made] three hundred shields of beaten gold; three hundred [shekels] of gold went to one shield: and the king put them in the house of the forest of Lebanon.
és háromszáz pajzsot vert aranyból; háromszáz arany megy egy pajzsra. És elhelyezte azokat a király a Libanon erdőházban.
17 Moreover the king made a great throne of ivory, and overlaid it with pure gold.
És készített a király nagy elefántcsont trónt és bevonta tiszta arannyal.
18 And there were six steps to the throne, with a footstool of gold, which were fastened to the throne, and stays on either side by the place of the seat, and two lions standing beside the stays.
Hat lépcsőfoka volt a trónnak meg egy zsámolya arannyal a trónhoz erősítve; és karok voltak innen is, onnan is az ülőhelynél és két oroszlán állt a karok mellett;
19 And twelve lions stood there on the one side and on the other upon the six steps: there was not the like made in any kingdom.
meg tizenkét oroszlán állt ott a hat lépcsőfokon innen is, onnan is; ilyen nem készült egy királyságnak sem.
20 And all king Solomon’s drinking vessels were of gold, and all the vessels of the house of the forest of Lebanon were of pure gold: silver was nothing accounted of in the days of Solomon.
És Salamon királynak minden ivóedénye arany volt és a Libanon erdőháznak minden edénye finomított arany; ezüst nem vétetett semmibe Salamon napjaiban.
21 For the king had ships that went to Tarshish with the servants of Huram: once every three years came the ships of Tarshish, bringing gold, and silver, ivory, and apes, and peacocks.
Mert hajói voltak a királynak, melyek Tarsísba jártak Chúrám szolgáival; három évben egyszer szoktak érkezni a Tarsis hajók, szállítva aranyat és ezüstöt, elefántok csontját, majmokat és pávákat.
22 So king Solomon exceeded all the kings of the earth in riches and wisdom.
Így nagyobb volt Salamon király mind a föld királyainál gazdagságra és bölcsességre.
23 And all the kings of the earth sought the presence of Solomon, to hear his wisdom, which God had put in his heart.
És mind a föld királyai fölkeresték Salamon színét, hogy hallják bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe.
24 And they brought very man his present, vessels of silver, and vessels of gold, and raiment, armour, and spices, horses, and mules, a rate year by year.
És ők vitték kiki az ajándékát: ezüst edényeket és arany edényeket, ruhákat, fegyverzetet, fűszert, lovakat és öszvéreket évről-évre.
25 And Solomon had four thousand stalls for horses and chariots, and twelve thousand horsemen, which he bestowed in the chariot cities, and with the king at Jerusalem.
És volt Salamonnak négyezer jászol lova meg szekerei, és tizenkétezer ménje; és elhelyezte a szekérvárosokban és a király mellett Jeruzsálemben.
26 And he ruled over all the kings from the River even unto the land of the Philistines, and to the border of Egypt.
És uralkodott mind a királyokon a folyamtól egészen a filiszteusok országáig és Egyiptom határáig.
27 And the king made silver to be in Jerusalem as stones, and cedars made he to be as the sycomore trees that are in the lowland, for abundance.
És olyanná tette a király az ezüstöt Jeruzsálemben, mintha kő volna, s a cédrusokat annyivá tette, mint az alföldön levő vadfügefákat, sokaságra.
28 And they brought horses for Solomon out of Egypt, and out of all lands.
És kihoztak Salamon számára lovakat Egyiptomból és mind az országokból.
29 Now the rest of the acts of Solomon, first and last, are they not written in the history of Nathan the prophet, and in the prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the visions of Iddo the seer concerning Jeroboam the son of Nebat?
Salamonnak egyéb dolgai pedig, az előbbiek és az utóbbiak, nemde meg vannak írva Nátán próféta szavaiban és a Silóbeli Achijja prófétaságában és Jéedó látónak látomásában Járobeám, Nebát fia felett.
30 And Solomon reigned in Jerusalem over all Israel forty years.
Király volt Salamon Jeruzsálemben egész Izrael felett negyven évig.
31 And Solomon slept with his fathers, and he was buried in the city of David his father: and Rehoboam his son reigned in his stead.
És feküdt Salamon ősei mellé és eltemették atyjának Dávidnak városában. És király lett helyette fia, Rechábeám.
