Psalms 35
1 Of David. Contend, Lord, with those who contend with me, do battle with those who do battle with me.
Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
2 Grasp shield and buckler, and rise up as my help.
Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
3 Draw spear and battle-axe, confront those who pursue me. Assure me that you will help me.
Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
4 Dishonor and shame be on those who are seeking my life! Defeat and confusion on those who are planning my hurt!
Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
5 As chaff before wind may they be, with the Lord’s angel pursuing them.
Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
6 Slippery and dark be their way, with his angel thrusting them on.
Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
7 For they wantonly hid their net for me, and dug a pit to destroy me.
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8 Upon them may ruin come unawares; may the net which they hid catch themselves, and into the pit may they fall.
Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9 Then I will exult in the Lord, and be joyful because of his help;
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10 and all my being will say, “Who, O Lord, is like you, who save the helpless from those too strong for them, the poor and the helpless from those who despoil them?”
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
11 Violent witnesses rise, and ask of me things that I know not.
Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
12 Evil for good they requite me, leaving me inwardly comfortless.
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13 But when they were sick, I put on sackcloth, and chastened myself with fasting. I prayed with head bowed low,
Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14 as if for my friend or my brother. I went about bowed and in mourning, as one who laments his mother.
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15 When I stumbled, they gleefully gathered, strangers gathered around me, and tore at me without ceasing,
Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16 impiously mocking and mocking, bearing their teeth at me.
Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
17 How long, Lord, will you look on? Rescue me from their roaring, my precious life from the lions.
Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
18 I will then give you thanks in the great congregation, and praise you before many people.
Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
19 Suffer not those to rejoice over me who are falsely my foes, suffer not those who without cause abhor me to wink with the eye.
Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
20 For it is not peace that they speak of those who are quiet in the land; but treacherous charges they plot.
Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
21 With wide open mouths they shout, “Hurrah! Hurrah! With our own eyes we saw it.”
Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
22 But you have seen, too, O Lord, keep not silence, O Lord, be not far from me.
Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
23 Bestir you, awake, for my right my God, my Lord, for my cause.
Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
24 You are just, Lord: win for me justice, let them not rejoice over me,
Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
25 inwardly saying, “Hurrah! The desire of our hearts at last! Now we have swallowed him up.”
Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
26 Shame and confusion together on those who rejoice at my hurt! Clothed with shame and dishonor be those who are haughty to me!
Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
27 Let such as delight in my cause ring out their gladness, and say evermore, “Great is the Lord whose delight is the well-being of his servant.”
Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
28 Then my tongue will tell of your justice, and all the day long of your praise.
Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
