< Matthew 9 >
1 Afterward Jesus got into a boat, and, crossing over, came to his own city.
És hajóra szállva átkele, és méne a maga városába.
2 There some people brought to him a paralyzed man on a bed. When Jesus saw their faith, he said to the man, “Courage, child! Your sins are forgiven.”
És ímé hoznak vala hozzá egy ágyban fekvő gutaütött embert. És látva Jézus azoknak hitét, monda a gutaütöttnek: Bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.
3 Then some of the teachers of the Law said to themselves, “This man is blaspheming!”
És ímé némelyek az írástudók közül mondának magukban: Ez káromlást szól.
4 Knowing their thoughts, Jesus exclaimed, “Why do your cherish such wicked thoughts?
És Jézus, látva az ő gondolataikat, monda: Miért gondoltok gonoszt a ti szívetekben?
5 Which, I ask, is the easier? – to say ‘Your sins are forgiven’? Or to say ‘Get up, and walk’?
Mert mi könnyebb, ezt mondani-é: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy ezt mondani: Kelj föl és járj?
6 But to show you that the Son of Man has power on earth to forgive sins” – then he said to the paralyzed man – “Get up, take up your bed, and return to your home.”
Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma a földön a bűnöket megbocsátani (ekkor monda a gutaütöttnek): Kelj föl, vedd a te ágyadat, és eredj haza.
7 The man got up and went to his home.
És az felkelvén, haza méne.
8 When the crowd saw this, they were awe-struck, and praised God for giving such power to human beings.
A sokaság pedig ezt látván, elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek.
9 As Jesus went along, he saw a man, called Matthew, sitting in the tax office, and said to him, “Follow me.” Matthew got up and followed him.
És mikor Jézus onnét tovább méne, láta egy embert ülni a vámszedő helyen, a kinek Máté volt a neve, és monda néki: Kövess engem! És az felkelvén, követé őt.
10 And, later on, when he was having dinner in the house, a number of tax collectors and outcasts came in and took their places at the table with Jesus and his disciples.
És lőn, a mikor ő letelepedék a házban, ímé sok vámszedő és bűnös jött oda és letelepedtek Jézussal és az ő tanítványaival az asztalhoz.
11 When the Pharisees saw this, they said to his disciples, “Why does your teacher eat in the company of tax collectors and outcasts?”
És látva ezt a farizeusok, mondának az ő tanítványainak: Miért eszik ez a ti Mesteretek a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?
12 On hearing this, Jesus said, “It is not those who are healthy who need a doctor, but those who are ill.
Jézus pedig ezt hallván, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szüksége orvosra, hanem a betegeknek.
13 Go and learn what this means – ‘I desire mercy, and not sacrifice’; for I did not come to call the religious, but the outcast.”
Elmenvén pedig tanuljátok meg, mi az: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Mert nem az igazakat hivogatni jöttem, hanem a bűnösöket a megtérésre.
14 Then John’s disciples came to Jesus, and asked, “Why do we and the Pharisees fast while your disciples do not?”
Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?
15 Jesus answered, “Can the groom’s friends mourn as long as the groom is with them? But the days will come, when the groom will be taken away from them, and they will fast then.
És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak.
16 Nobody ever puts a piece of unshrunk cloth on an old garment; for such a patch tears away from the garment, and a worse tear is made.
Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.
17 Nor do people put new wine into old wine-skins; for, if they do, the skins burst, and the wine runs out, and the skins are lost; but they put new wine into fresh skins, and so both are preserved.”
Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.
18 While Jesus was saying this, a synagogue leader came up and bowed to the ground before him. “My daughter,” he said, “has just died; but come and place your hand on her, and she will be restored to life.”
Mikor ezeket mondá nékik, ímé egy főember eljövén leborula előtte, mondván: Az én leányom épen most halt meg; de jer, vesd reá kezedet, és megelevenedik.
19 So Jesus rose and followed him, and his disciples went also.
És felkelvén Jézus követé őt tanítványaival együtt.
20 But meanwhile a woman, who had been suffering from hemorrhage for twelve years, came up behind and touched the tassel of his cloak.
És ímé, egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásban szenved vala, hozzájárulván hátulról, illeté az ő ruhájának szegélyét.
21 “If I only touch his cloak,” she said to herself, “I will get well.”
Mert ezt mondja vala magában: Ha csak ruháját illetem is, meggyógyulok.
22 Turning and seeing her, Jesus said, “Courage, daughter! Your faith has delivered you.” And at that very moment she became well.
Jézus pedig megfordulván és reá tekintvén, monda: Bízzál leányom; a te hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony abban az órában.
23 When Jesus reached the leader’s house, seeing the flute players, and a number of people all in confusion,
És Jézus a főember házához érvén, látván a sípolókat és a tolongó sokaságot,
24 he said, “Go away, the little girl is not dead; she is asleep.” They began to laugh at him;
Monda nékik: Menjetek el innen, mert a leányzó nem halt meg, hanem aluszik. És kinevették őt.
25 but, when the people had been sent out, Jesus went in, and took the little girl’s hand, and she rose.
Mikor pedig a sokaság eltávolíttaték, bemenvén, megfogá annak kezét, és a leányzó felkelt.
26 The report of this spread through all that part of the country.
És elterjede ez a hír abban az egész tartományban.
27 As Jesus was passing on from there, he was followed by two blind men, who kept calling out, “Take pity on us, Son of David!”
És mikor Jézus tovább ment onnét, két vak követé őt, kiáltozva és ezt mondva: Könyörülj rajtunk, Dávidnak fia!
28 When he had gone indoors, the blind men came up to him; and Jesus asked them, “Do you believe that I am able to do this?” “Yes, Master!” they answered.
Mikor pedig beméne a házba, oda menének hozzá a vakok, és monda nékik Jézus: Hiszitek-é, hogy én azt megcselekedhetem? Mondának néki: Igen, Uram.
29 Then he touched their eyes, and said, “It will be according to your faith.”
Akkor illeté az ő szemeiket, mondván: Legyen néktek a ti hitetek szerint.
30 Then their eyes were opened. Jesus sternly cautioned them. “See that no one knows of it,” he said.
És megnyilatkozának azoknak szemei; és rájok parancsola Jézus, mondván: Meglássátok, senki meg ne tudja!
31 But the men went out, and spread the news about him through all that part of the country.
Azok pedig kimenvén, elterjeszték az ő hírét abban az egész tartományban.
32 Just as they were going out, some people brought up to Jesus a dumb man who was possessed by a demon;
Mikor pedig azok elmentek vala, ímé egy ördöngős néma embert hozának néki.
33 and, as soon as the demon had been driven out, the dumb man spoke. The people were astonished at this, and exclaimed, “Nothing like this has ever been seen in Israel!”
És az ördögöt kiűzvén, megszólalt a néma; és a sokaság csudálkozik vala, mondván: Soha nem láttak ilyet Izráelben!
34 But the Pharisees said, “He drives out the demons by the help of the chief of the demons.”
A farizeusok pedig ezt mondják vala: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
35 Jesus went around all the towns and the villages, teaching in their synagogues, proclaiming the good news of the kingdom, and curing every kind of disease and every kind of sickness.
És körüljárja vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtelenséget a nép között.
36 But, when he saw the crowds, his heart was moved with compassion for them, because they were distressed and harassed, like sheep without a shepherd;
Mikor pedig látta vala a sokaságot, könyörületességre indula rajtok, mert el voltak gyötörve és szétszórva, mint a pásztor nélkül való juhok.
37 and he said to his disciples, “The harvest is abundant, but the laborers are few.
Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.
38 Therefore pray to the owner of the harvest to send laborers to gather in his harvest.”
Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába.