Psalms 9
1 “For the leader of the music; to be sung in the manner or with the voice of maidens. To the Benites, or to Ben. A psalm of David.” I will praise thee, O LORD! with my whole heart; I will show forth all thy marvellous works.
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára. Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
2 I will be glad and rejoice in thee: I will sing praise to thy name, O thou Most High!
Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
3 All my enemies are turned back; They fall and perish at thy presence.
Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;
4 For thou dost defend my right and my cause; Thou sittest upon the throne, a righteous judge.
Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
5 Thou rebukest the nations; Thou destroyest the wicked; Thou blottest out their name for evermore!
Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
6 The enemy is fallen, —a desolation for ever! Thou, O LORD! hast destroyed their cities; Their memory itself hath perished!
Az ellenség megszünt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
7 The LORD reigneth for ever; He hath prepared his throne for judgment.
Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
8 He judgeth the world in righteousness; He administereth judgment to the nations with uprightness.
És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
9 Yea, the LORD is a refuge for the oppressed; A refuge in times of trouble.
És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
10 They who know thy name put their trust in thee; For thou, O LORD! forsakest not them that seek thee!
Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.
11 Sing praises to the LORD, who reigneth in Zion; Declare his doings among the people!
Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.
12 As the avenger of blood, he remembereth the distressed; He forgetteth not their complaint.
Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról.
13 “Have pity upon me, [[said I, ]] O LORD! Look upon my affliction through them that hate me; Lift me up from the gates of death:
Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;
14 That I may show forth all thy praise in the gates of the daughter of Zion; That I may rejoice in salvation by thee.”
Hogy hirdessem minden dicséretedet Sion leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban.
15 The nations have sunk into the pit which they made; In the net, which they hid, is their own foot taken.
Besülyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.
16 Thus it is known that the LORD executeth judgment; The wicked are ensnared in the work of their own hands. [[Stringed instruments. (Pause)
Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el. (Higgajon, Szela)
17 The wicked shall be driven into the underworld; Yea, all the nations that forger God. (Sheol h7585)
Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről. (Sheol h7585)
18 For the poor shall not always be forgotten; The hopes of the afflicted shall not perish for ever.
Mert a szegény nem lesz végképen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.
19 Arise, O LORD! Let not man prevail; Let the nations be judged by thee!
Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!
20 Strike terror into them, O LORD! Let the nations know that they are but men! (Pause)
Rettentsd meg, Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők! (Szela)
