Psalms 60
1 “For the leader of the music; upon the Shushan-Eduth; a psalm of David for instruction; when he was at strife with the Syrians of Mesopotamia, and the Syrians of Zoba; when Joab returned, and smote twelve thousand Edomites in the valley of Salt.” O God! thou hast forsaken us; thou hast broken us in pieces; Thou hast been angry! O revive us again!
Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
2 Thou hast made the land tremble; thou hast rent it; O heal its breaches, for it tottereth!
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
3 Thou hast caused thy people to see hard things; Thou hast made us drink the wine of reeling.
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
4 Lift up a banner for them that fear thee, For the sake of thy faithfulness, that they may escape!
Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
5 That thy beloved may be delivered, Save with thy right hand, and answer me!
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
6 God promiseth in his holiness; I will rejoice; I shall yet divide Shechem, And measure out the valley of Succoth.
Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
7 Gilead shall be mine, and mine Manasseh; Ephraim shall be my helmet, And Judah my sceptre;
Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
8 Moab shall be my wash-bowl; Upon Edom shall I cast my shoe; I shall triumph over Philistia!
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
9 Who will bring me to the strong city? Who will lead me into Edom?
Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
10 Wilt not thou, O God! who didst forsake us, And didst not go forth with our armies?
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
11 Give us thine aid in our distress, For vain is the help of man!
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
12 Through God we shall do valiantly; For he will tread down our enemies.
Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
