Psalms 59
1 “For the leader of the music. To the tune of “Do not destroy.” A psalm of David, when Saul sent, and they watched the house to kill him.” Deliver me from my enemies, O my God! Defend me from them that rise up against me!
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Deliver me from the doers of iniquity, And save me from men of blood!
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 For, lo! they lie in wait for my life; The mighty are gathered against me, Without any offence or fault of mine, O LORD!
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 Without any offence of mine, they run and prepare themselves; Awake to help me, and behold!
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 Do thou, O Jehovah, God of hosts, God of Israel, Awake to punish all the nations! Show no mercy to any wicked transgressors! (Pause)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 Let them return at evening, Let them howl like dogs, And go round about the city!
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Behold! with their mouths they belch out malice; Swords are upon their lips; “For who,” say they, “will hear?”
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 Yet thou, O LORD! wilt laugh at them; Thou wilt hold all the nations in derision!
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 O my Strength! to thee will I look! For God is my defence;
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 My God will come to meet me with his mercy; God will cause me to look with joy upon my enemies.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Slay them not, lest my people forget; Scatter them by thy power, and cast them down, O Lord, our shield!
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 The word of their lips is the sin of their mouth; Let them be overtaken in their pride, For the curses and the falsehood which they utter!
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Consume them in thy wrath; consume them that they be no more, That they may know that God ruleth in Jacob, Even to the ends of the earth! (Pause)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 Let them return at evening, Let them howl like dogs, And go round about the city!
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 Let them wander about for food, When they have passed the night unsatisfied!
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 But I will sing of thy power; Yea, in the morning will I sing aloud of thy mercy; For thou hast been my defence, My refuge in the day of my distress.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 To thee, O my Strength! will I sing! For God is my defence; a God of mercy to me.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
