Psalms 50
1 “A psalm of Asaph.” The mighty God, Jehovah, speaketh, and calleth the earth, From the rising of the sun to its going down.
Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2 Out of Zion, the perfection of beauty, God shineth forth.
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3 Our God cometh, and will not be silent; Before him is a devouring fire, And around him a raging tempest.
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4 He calleth to the heavens on high, And to the earth, while he judgeth his people:
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5 “Gather together before me my godly ones, Who have made a covenant with me by sacrifice!”
Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
6 (And the heavens shall declare his righteousness, For it is God himself that is judge., Pause)
És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
7 “Hear, O my people, and I will speak! O Israel, and I will testify against thee! For I am God, thine own God.
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8 I reprove thee not on account of thy sacrifices; For thy burnt-offerings are ever before me.
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 I will take no bullock from thy house, Nor he-goat from thy folds;
De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10 For all the beasts of the forest are mine, And the cattle on a thousand hills.
Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11 I know all the birds of the mountains, And the wild beasts of the field are before me.
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12 If I were hungry, I would not tell thee; For the world is mine, and all that is therein.
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13 Do I eat the flesh of bulls, Or drink the blood of goats?
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14 Offer to God thanksgiving, And pay thy vows to the Most High!
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15 Then call upon me in the day of trouble: I will deliver thee, and thou shalt glorify me!”
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 And to the wicked God saith, “To what purpose dost thou talk of my statutes? And why hast thou my laws upon thy lips?—
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 Thou, who hatest instruction And castest my words behind thee!
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 When thou seest a thief, thou art in friendship with him, And hast fellowship with adulterers.
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19 Thou lettest loose thy mouth to evil, And thy tongue frameth deceit;
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 Thou sittest and speakest against thy brother; Thou slanderest thine own mother's son.
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 These things hast thou done, and I kept silence; Hence thou thoughtest that I was altogether like thyself: But I will reprove thee, and set it in order before thine eyes.
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
22 Mark this, ye that forget God, Lest I tear you in pieces, and none deliver you!
Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
23 Whoso offereth praise honoreth me; And to him who hath regard to his ways Will I show salvation from God.”
A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
