Proverbs 1
1 The proverbs of Solomon, the son of David, king of Israel:
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 That one may learn wisdom and instruction, And receive words of understanding;
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 That one may gain the instruction of prudence, Justice, equity, and uprightness;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 Which will give caution to the simple, To the young man wisdom and discretion;
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Let the wise man hear, and he will increase his knowledge, And the man of understanding will gain wise counsels;
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 So as to understand a proverb and a deep maxim, The words of the wise and their dark sayings.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 The fear of the LORD is the beginning of knowledge; Fools despise wisdom and instruction.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hear, O my son! the instruction of thy father, And neglect not the teaching of thy mother!
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 For they shall be a graceful wreath for thy head, And a chain around thy neck.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 My son, if sinners entice thee, Consent thou not!
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 If they say, “Come with us, Let us lie in wait for blood, Let us lurk secretly for him who is innocent in vain;
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Let us swallow them up alive, like the underworld, Yea, in full health, as those that go down into the pit; (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 We shall find all kinds of precious substance, We shall fill our houses with spoil;
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Thou shalt cast thy lot among us; We will all have one purse;”—
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 My son, walk thou not in their way, Refrain thy foot from their path!
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 For their feet run to evil, And make haste to shed blood.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 For as the net is spread in vain Before the eyes of any bird,
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 So they lie in wait for their own blood; They lurk secretly for their own lives.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Such are the ways of every one greedy of unjust gain; It taketh away the life of the possessor thereof.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Wisdom crieth out in the highway; In the market-place she uttereth her voice;
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 At the head of the noisy streets she crieth aloud; At the entrances of the gates, throughout the city, she proclaimeth her words [[saying]]:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 How long, ye simple ones, will ye love simplicity? How long will scoffers delight themselves in scoffing, And fools hate knowledge?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Turn ye at my reproof! Behold, I will pour out my spirit to you; I will make known my words to you!
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 “Because I have called, and ye have refused, —Because I have stretched out my hand, and no one hath regarded.
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 Because ye have rejected all my counsel, And have slighted my rebuke, —
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 I also will laugh at your calamity, I will mock when your fear cometh;
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 When your fear cometh upon you like a storm. And destruction overtaketh you like a whirlwind, When distress and anguish come upon you.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Then will they call upon me, but I will not answer! They will seek me early, But they shall not find me!
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Because they have hated knowledge, And have not chosen the fear of the LORD, —
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Because they would not attend to my counsel, And have despised all my reproof, —
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Therefore shall they eat of the fruit of their own way, And be filled to the full with their own devices;
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Yea, the turning away of the simple shall slay them, And the carelessness of fools shall destroy them.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 But whoso hearkeneth to me shall dwell securely, And shall not be disquieted with the fear of evil.”
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
