Mark 8
1 In those days, there being again a great multitude, and they having nothing to eat, he called the disciples to him, and saith to them,
Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik:
2 I have compassion on the multitude, because they have remained with me now three days, and they have nothing to eat.
Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök;
3 And if I send them away fasting to their houses, they will faint on the road; and some of them have come from altar.
És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek.
4 And his disciples answered him, Whence can ally one satisfy these men with bread here in a wilderness?
Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában?
5 And he asked them, How many loaves have ye? And they said, Seven.
És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét.
6 And he ordered the multitude to lie down on the ground; and he took the seven loaves, and gave thanks, and broke, and gave to his disciples to set before them; and they set them before the multitude.
Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék.
7 And they had a few small fishes; and having blessed them, he set them before them.
Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is.
8 And they ate, and were filled; and they took up of the fragments that remained, seven baskets.
Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral.
9 And they were about four thousand; and he sent them away.
Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.
10 And immediately going on board the boat with his disciples, he came into the region of Dalmanutha.
És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére.
11 And the Pharisees came out, and began to question with him, seeking of him a sign from heaven, trying him.
És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt.
12 And sighing deeply in his spirit, he saith, Why doth this generation seek for a sign? Truly do I say to you, A sign will not he given to this generation.
Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek.
13 And leaving them, he again went on board and crossed to the other side.
És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne.
14 And they had forgotten to take bread, and had not in the boat with them more than one loaf.
De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban.
15 And he charged them, saying, Take heed, beware of the leaven of the Pharisees, and the leaven of Herod.
És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!
16 And they reasoned among themselves, saying, It is because we have no bread.
Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk.
17 And knowing it, he saith to them, Why are ye reasoning, because ye have no bread? Do ye not yet perceive nor understand? Have ye your mind still blinded?
Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek?
18 Having eyes, do ye not see? and having ears, do ye not hear? And do ye not remember,
Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é?
19 when I broke the five loaves among the five thousand, and how many baskets full of fragments ye took up? They say to him, Twelve.
Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt.
20 When also the seven among the four thousand, how many baskets full of fragments did ye take up? And they say, Seven.
Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet.
21 And he said to them, Do ye not yet understand?
És monda nékik: Hogy nem értitek hát?
22 And they come to Bethsaida. And they bring to him a blind man, and beseech him to touch him.
Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt.
23 And taking the blind man by the hand, he led him out of the village; and spitting on his eyes, and putting his hands on him, he asked him if he saw anything.
Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit?
24 And he looked up, and said, I can see men, for I see them as trees, walking.
Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.
25 Then he again put his hands on his eyes, and he saw clearly, and was restored, and saw all things distinctly.
Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent.
26 And he sent him away to his house, saying, Go not into the village.
És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban.
27 And Jesus went out, and his disciples, into the villages of Caesarea Philippi. And on the way he asked his disciples, saying to them, Who do men say that I am?
És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek?
28 And they answered him, saying, John the Baptist; and others, Elijah; and others, One of the prophets.
Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül.
29 And he asked them, But who do ye say that I am? Peter answering saith to him, Thou art the Christ.
És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus.
30 And he strictly charged them to tell no one concerning him.
És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle.
31 And he began to teach them that the Son of man must suffer many things, and be rejected by the elders and the chief priests and the scribes, and be put to death, and after three days rise again;
És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.
32 and he told them this plainly. And Peter, taking him aside, began to rebuke him.
És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni.
33 But he turning about and looking at his disciples, rebuked Peter, and saith, Get thee behind me, Satan! for thy thoughts are not on the things of God, but on those of men.
És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.
34 And calling the multitude to him with his disciples also, he said to them, Whoever chooseth to follow me, let him deny himself, and take up his cross, and follow me.
A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.
35 For whoever chooseth to save his life, will lose it; but whoever shall lose his life for the sake of me and of the glad tidings, will save it.
Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt.
36 For what doth it profit a man to gain the whole world, and forfeit his life?
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?
37 For what can a man give as an exchange for his life?
Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért?
38 For whoever shall be ashamed of me and of my words in this adulterous and sinful generation, of him will also the Son of man be ashamed, when he cometh in the glory of his Father with the holy angels.
Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.
