Luke 1
1 Inasmuch as many have undertaken to arrange a narrative of those things which are fully believed among us,
Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
2 even as they were delivered to us by those who were eye-witnesses from the beginning and became ministers of the word,
A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
3 it seemed good to me also, having accurately traced up all things from the first, to write to thee a connected account, most excellent Theophilus,
Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
4 that thou mightst know the exact truth with regard to those things in which thou wast instructed.
Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
5 There was in the days of Herod, king of Judaea, a certain priest named Zachariah, of the course of Abijah; and he had a wife of the daughters of Aaron, and her name was Elizabeth.
Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
6 And they were both righteous in the sight of God, walking in all the commandments and ordinances of the Lord blameless.
És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
7 And they had no child, because Elizabeth was barren, and they were both far advanced in years.
És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
8 And it came to pass, that, while he was serving as priest before God in the order of his course,
Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9 according to the custom of the priesthood the lot fell to him to go into the temple of the Lord and burn the incense.
A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
10 And the whole multitude of the people was praying without at the time of the incense.
És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
11 And there appeared to him an angel of the Lord, standing on the right of the altar of incense.
Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
12 And Zachariah was troubled at the sight, and fear fell upon him.
És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
13 But the angel said to him, Fear not, Zachariah; for thy prayer was heard, and thy wife Elizabeth shall bear thee a son; and thou shalt call his name John.
Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
14 And thou wilt have joy and gladness, and many will rejoice for his birth.
És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
15 For he will be great in the sight of the Lord; and will drink neither wine nor strong drink; and he will be filled with the Holy Spirit from his very birth.
Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
16 And many of the sons of Israel will he turn to the Lord their God.
És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17 And he will go before his face in the spirit and power of Elijah, to turn the hearts of fathers to children, and the disobedient to the wisdom of the righteous, to make ready for the Lord a prepared people.
És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
18 And Zachariah said to the angel, Whereby shall I know this? for I am an old man, and my wife is far advanced in years.
És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
19 And the angel answering said to him, I am Gabriel, who stand in the presence of God; and I was sent to speak to thee, and to tell thee these glad tidings.
És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
20 And lo! thou shalt be silent, and not able to speak, until the day when these things shall come to pass, because thou didst not believe my words, which will be fulfilled in their season.
És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
21 And the people were looking for Zachariah, and wondering that he remained so long in the temple.
A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
22 And on coming out, he was not able to speak to them; and they perceived that he had seen a vision in the temple; and he was beckoning to them, and remained speechless.
És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
23 And it came to pass, when the days of his ministration were completed, that he returned to his house.
És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
24 And after those days his wife Elizabeth conceived, and hid herself five months, saying,
E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
25 Thus hath the Lord dealt with me in the days wherein he looked on me to take away my reproach among men.
Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
26 And in her sixth month the angel Gabriel was sent from God to a city of Galilee, called Nazareth,
A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
27 to a virgin betrothed to a man whose name was Joseph, of the house of David; and the virgin's name was Mary.
Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
28 And the angel came in to her and said, Hail, thou that art highly favored! the Lord is with thee.
És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
29 And she was troubled at the words, and was considering what this salutation could mean.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
30 And the angel said to her, Fear not, Mary; for thou hast found favor with God.
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
31 And lo! thou shalt conceive in thy womb, and hear a son, and shalt call his name Jesus.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
32 He shall be great, and shall be called the Son of the Most High; and the Lord God will give to him the throne of David his father;
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
33 and he shall reign over the house of Jacob for ever; and of his kingdom there shall be no end. (aiōn g165)
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (aiōn g165)
34 Then said Mary to the angel, How shall this be, since I know not a man?
Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
35 And the angel answering said to her, The Holy Spirit will come upon thee, and the power of the Most High will overshadow thee; wherefore the holy one that is to be born will be called the Son of God.
És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
36 And lo! Elizabeth, thy kinswoman, she also hath conceived a son in her old age; and this is the sixth month with her who is called barren.
És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
37 For nothing will be impossible with God.
Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
38 And Mary said, Lo, the handmaid of the Lord! May it be to me according to thy word. And the angel departed from her.
Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
39 And Mary arose and went in those days into the hill-country with haste, into a city of Judah.
Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
40 And she entered the house of Zachariah, and saluted Elizabeth.
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
41 And it came to pass, when Elizabeth heard the salutation of Mary, that the babe leaped in her womb; and Elizabeth was filled with the Holy Spirit,
És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
42 and cried out with a loud voice, and said, Blessed art thou among women; and blessed is the fruit of thy womb!
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43 And whence is this to me, that the mother of my Lord should come to me?
És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
44 For lo! as soon as the voice of thy salutation came to my ears, the babe leaped in my womb in exultation.
Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
45 And blessed is she who hath believed that there will be an accomplishment of those things which were told her from the Lord.
És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
46 And Mary said, My soul magnifieth the Lord,
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47 and my spirit hath exulted in God my Saviour;
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
48 for he hath looked upon the low estate of his handmaiden. For lo! from this time all generations will call me blessed;
Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49 for the Mighty One hath done great things for me; and holy is his name;
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
50 and his mercy is from generation to generation on them that fear him.
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
51 He hath wrought mightily with his arm; he hath scattered the proud in the device of their heart.
Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
52 He hath cast down princes from thrones, and exalted men of low degree.
Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53 The hungry he hath filled with good things, and the rich he hath sent away empty.
Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54 He hath given help to Israel his servant, in remembrance of his mercy
Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
56 And Mary abode with her about three months, and returned to her own house.
Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
57 Now Elizabeth's full time came that she should be delivered; and she brought forth a son.
Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
58 And her neighbors and her kinsfolk heard that the Lord had showed great mercy toward her; and they rejoiced with her.
És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
59 And it came to pass that on the eighth day they came to circumcise the child; and they were about to call him Zachariah, after the name of his father.
És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60 And his mother answering said, Not so; but he shall be called John.
És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
61 And they said to her, There is no one of thy kindred that is called by this name.
És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
62 And they made signs to his father, how he would have him named.
És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
63 And he asked for a writing-tablet, and wrote, saying, His name is John. And they all marveled.
Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64 And his mouth was opened immediately, and his tongue was loosed; and he spoke, blessing God.
És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65 And fear came on all that dwelt around them; and all these things were talked of throughout the whole of the hill-country of Judaea.
És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
66 And all that heard them laid them up in their hearts, saying, What then will this child be? For the hand of the Lord was with him.
És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
67 And Zachariah his father was filled with the Holy Spirit, and prophesied, saying,
És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
68 Blessed be the Lord, the God of Israel! for he hath visited and redeemed his people,
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
69 and hath raised up a horn of salvation for us in the house of David his servant, —
És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (aiōn g165)
71 salvation from our enemies, and from the hand of all that hate us,
Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
72 to accomplish his mercy toward our fathers, and to remember his holy covenant,
Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73 the oath which he swore to Abraham our father,
Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
74 to grant to us, that being delivered from the hand of our enemies, we might worship him without fear,
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
75 in holiness and righteousness before him, all our days.
Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
76 And thou, child, shalt be called a prophet of the Most High; for thou shalt go in advance before the face of the Lord to prepare his ways,
Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
77 to give knowledge of salvation to his people in the remission of their sins
És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
78 through the tender mercy of our God, whereby the day-spring from on high hath visited us,
A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79 to give light to those sitting in darkness and the shadow of death, to guide our feet into the way of peace.
Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
80 And the child grew, and waxed strong in spirit; and was in the deserts till the day of his manifestation to Israel.
A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
