Luke 2
1 And it came to pass in those days that there went out a decree from Caesar Augustus, that all the world should be registered.
Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár parancsolatot adott ki, hogy írják össze az egész földet.
2 (This registering was the first made while Quirinius was governor of Syria.)
Ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.
3 And all went to be registered, each to his own city.
Mindenki elment tehát a maga városába, hogy összeírják.
4 And Joseph also went up from Galilee out of the city of Nazareth into Judaea, to the city of David, which is called Bethlehem, because he was of the house and lineage of David,
József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 to be registered with Mary who had been betrothed to him, who was with child.
hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt.
6 And it came to pass, while they were there, that the days for her delivery were completed.
És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje.
7 And she brought forth her firstborn son, and wrapped him in swathing-clothes, and laid him in a manger, because there was no room for them in the inn.
És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
8 And there were in the same country shepherds abiding in the field, and keeping watch over their flock by night.
Pásztorok voltak azon a vidéken, akik kinn a mezőn tanyáztak, és éjszaka is őrködtek nyájuk mellett.
9 And an angel of the Lord came to them, and the glory of the Lord shone around them; and they were in great fear.
És íme, az Úr angyala hozzájuk jött, és az Úr dicsősége körülvette őket, és nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the angel said to them, Fear not; for lo! I bring you good tidings of great joy, which shall be to the whole people;
Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz.
11 for to you hath been born this day, in the city of David, a Saviour, who is the Christ, the Lord.
Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.
12 And this shall be the sign to you: Ye shall find a babe wrapped in swathing-clothes, [[lying]] in a manger.
Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban.“
13 And suddenly there was with the angel a multitude of the heavenly host praising God, and saying,
És hirtelen az angyallal mennyei seregek sokasága jelent meg, akik Istent dicsérték, és ezt mondták:
14 “Glory to God in the highest, and on earth peace among men of good will!”
„Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!“
15 And it came to pass, when the angels had gone away from them into heaven, that the shepherds said one to another, Let us go at once to Bethlehem, and see that which hath come to pass, which the Lord hath made known to us.
És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk.“
16 And they came with haste, and found Mary and Joseph, and the babe lying in the manger.
Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt.
17 And when they had seen it, they made known abroad what had been told them concerning this child.
Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak.
18 And all who heard wondered at the things which were told them by the shepherds.
Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
19 But Mary kept all these things, and pondered them in her heart.
Mária pedig megőrizte, és szívében forgatta a hallottakat.
20 And the shepherds returned, glorifying and praising God for all which they had heard and seen, as had been told them.
A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítették és dicsérték Istent mindazért, amit hallottak és láttak, úgy, ahogy az megmondatott nekik.
21 And when eight days were completed for him to be circumcised, his name was called Jesus, the name given by the angel before he was conceived in the womb.
Amikor a nyolc nap elmúlt, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, Jézusnak nevezték, ahogy az angyal nevezte mielőtt még anyja méhében megfogant.
22 And when the days of their purification according to the law of Moses were completed, they brought him to Jerusalem to present him to the Lord,
Amikor Mózes törvénye szerint leteltek Mária tisztulásának napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.
23 as it is written in the law of the Lord: “Every first-born male shall be called holy to the Lord,”
Ahogyan meg van írva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak legyen szentelve,
24 and to offer a sacrifice, according to what is directed in the law of the Lord: “A pair of turtle doves, or two young pigeons.”
és hogy áldozatot mutassanak be az Úr törvénye szerint: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.“
25 And lo! there was a man in Jerusalem, whose name was Simeon; and he was a righteous and devout man, waiting for the consolation of Israel. And the Holy Spirit was upon him;
És íme, volt Jeruzsálemben egy ember, akinek a neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő volt, és várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 and it had been revealed to him by the Holy Spirit, that he should not see death before he had seen the Christ of the Lord.
Azt a kinyilatkoztatást kapta a Szentlélektől, hogy addig nem hal meg, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.
27 And he came in the Spirit into the temple; and when the parents brought in the child Jesus, to do for him according to the custom of the law,
A Lélek indításából a templomba ment, és amikor a gyermek Jézust szülei bevitték, hogy érte a törvény előírása szerint cselekedjenek,
28 he took him in his arms, and blessed God, and said,
karjába vette, és áldotta Istent, és ezt mondta:
29 Lord! now lettest thou thy servant depart in peace, according to thy word;
„Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat beszéded szerint békességben,
30 for mine eyes have seen thy salvation,
mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
31 which thou hast prepared before the face of all the peoples;
amelyet készítettél minden nép szeme láttára,
32 a light to enlighten the gentiles, and to be the glory of thy people Israel.
világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, Izraelnek dicsőségére.“
33 And his father and his mother marveled at what was spoken concerning him.
József pedig és az ő anyja csodálkozott azokon, amiket őfelőle mondott.
34 And Simeon blessed them, and said to Mary his mother, Behold, this child is appointed for the fall and rising of many in Israel, and for a sign that will be spoken against; —
És Simeon megáldotta őket, és ezt mondta Máriának, az ő anyjának: „Íme, ő sokak elbukására és felemelésére rendeltetett Izraelben, és jel lesz, amelynek sokan ellene mondanak,
35 yea, a sword will pierce through thine own soul, —that the thoughts of many hearts may be revealed.
még a te lelkedet is éles tőr járja majd át, hogy sok szív gondolata nyilvánvalóvá legyen.“
36 And there was Anna, a prophetess, daughter of Phanuel: of the tribe of Asher; she was of great age, and had lived with a husband seven years from her virginity;
Volt egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser nemzetségéből. Nagyon előrehaladott korú volt, hajadon kora után csak hét esztendeig élt férjével.
37 and she was a widow eighty-four years old, who never left the temple, worshipping with fastings and prayers night and day.
Már nyolcvannégy esztendeje özvegy volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal.
38 And she came up at this very time, and gave thanks to God, and spoke of him to all that were looking for the redemption of Jerusalem.
Ugyanabban az órában odalépett, hálát adott az Úrnak, és beszélt róla mindenkinek, akik Jeruzsálemben a megváltást várták.
39 And when they had performed all things according to the law of the Lord, they returned to Galilee, to their own city Nazareth.
Amikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, városukba, Názáretbe.
40 And the child grew, and waxed strong, being filled with wisdom; and the grace of God was upon him.
A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, megtelt bölcsességgel és az Isten kegyelme volt rajta.
41 Now his parents used to go yearly to Jerusalem at the feast of the passover.
Szülei évenként felmentek Jeruzsálembe húsvét ünnepére.
42 And when he was twelve years old, and they went up, after the custom of the feast,
Amikor tizenkét esztendős lett, szintén fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 and had completed the days, on their returning, the child Jesus tarried behind in Jerusalem; and his parents did not know it,
Miután elteltek az ünnepnapok, hazaindultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt, de sem József, sem az anyja nem vette észre.
44 but, supposing him to be in the company, went a day's journey; and they sought him among their kinsfolk and acquaintance;
Azt gondolták, hogy az útitársaik között van. Egynapi járóföldet mentek, és akkor kezdték keresni a rokonok és ismerősök között.
45 and not finding him, they returned to Jerusalem in search of him.
Amikor nem találták, visszamentek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it came to pass, that after three days they found him in the temple sitting in the midst of the teachers, both listening to them and asking them questions.
És történt, hogy harmadnapra találták meg a templomban, a tanítómesterek között ülve, amint hallgatta és kérdezgette őket.
47 And all who heard him were astonished at his understanding and his answers.
Mindnyájan, akik őt hallgatták, elcsodálkoztak értelmén és feleletein.
48 And when they saw him, they were amazed; and his mother said to him, Son, why hast thou thus dealt with us? behold, thy father and I have been seeking thee in much distress.
Amikor szülei meglátták, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam, miért tetted ezt velünk? Íme, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.“
49 And he said to them, Why is it that ye have been seeking me? Did ye not know that I must be about my Father's business?
Ő pedig ezt mondta nekik: „Miért kerestetek engem? Vagy nem tudjátok, hogy nekem az én Atyám dolgaival kell foglalkoznom?“
50 And they understood not what he spoke to them.
De ők nem értették, amit mondott nekik.
51 And he went down with them, and came to Nazareth, and was subject to them. And his mother kept all these things in her heart.
Jézus ezután elment velük Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja szívében megőrizte mindezeket.
52 And Jesus increased in wisdom and stature, and in favor with God and men.
Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.
