John 10
1 Truly, truly do I say to you, He that entereth not through the door into the sheepfold, but climbeth up some other way, the same is a thief and a robber;
„Bizony, bizony mondom néktek: Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, tolvaj az és rabló.
2 but he that entereth through the door is the shepherd of the sheep.
Aki pedig az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
3 To him the porter openeth; and the sheep hear his voice; and his own sheep he calleth by name, and leadeth them out.
Ennek az őr ajtót nyit, és a juhok hallgatnak szavára, és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket.
4 When he hath put forth all his own, he goeth before them, and the sheep follow him, because they know his voice.
És mikor kiereszti a juhait, előttük megy, és a juhok követik őt, mert ismerik az ő hangját.
5 But a stranger they will not follow, but will flee from him; because they know not the voice of strangers.
Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.“
6 This parable Jesus spoke to them; but they did not understand what the things were which he spoke to them.
Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mi az, amit mondott nekik.
7 Jesus therefore said, Truly, truly do I say to you, I am the door of the sheep.
Újra mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja.
8 All those who came are thieves and robbers; but the sheep did not hear them.
Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók: de nem hallgattak rájuk a juhok.
9 I am the door; if any one enter through me, he will be saved, and will go in and out, and find pasture.
Én vagyok az ajtó: ha valaki énrajtam megy be, megtartatik, bejár és kijár majd, és legelőt talál.
10 The thief cometh not but to steal, and to kill, and to destroy; I came that they might have life, and have abundance.
A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek.
11 I am the good shepherd; the good shepherd giveth his life for the sheep.
Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért.
12 He that is a hireling and not a shepherd, nor the owner of the sheep, seeth the wolf coming, and leaveth the sheep, and fleeth; and the wolf catcheth them, and scattereth the sheep;
A béres pedig nem igazi pásztor, neki a juhok nem tulajdonai. Amikor látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut: a farkas elragadja azokat, és elszéleszti a juhokat.
13 because he is a hireling, and careth not for the sheep.
A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra.
14 I am the good shepherd, and I know my sheep, and they know me,
Én vagyok a jó pásztor, ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim.
15 even as the Father knoweth me, and I know the Father; and I give my life for the sheep.
Ahogyan ismer engem az Atya, én is ismerem az Atyát, és életemet adom a juhokért.
16 And other sheep I have, which are not of this fold; them also I must bring; and they will hear my voice, and there will be one flock, one shepherd.
Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell vezetnem, hallgatnak majd az én szavamra, és lesz egy akol és egy pásztor.
17 On this account the Father loveth me, because I lay down my life, that I may take it again.
Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy újra felvegyem azt.
18 No one taketh it from me, but I lay it down of myself. I have authority to lay it down, and I have authority to take it again; this charge I received from my Father.
Senki sem veszi azt el éntőlem, hanem én adom oda azt magamtól. Van hatalmam odaadni, és van hatalmam ismét visszavenni azt. Ezt a parancsolatot kaptam az én Atyámtól.“
19 Again there arose a division among the Jews on account of these words.
Újra meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
20 Many of them said, He hath a demon, and is mad; why do ye hear him?
Sokan mondták közülük: „Ördög van benne, és bolondozik, mit hallgattok reá?“
21 Others said, These are not the words of one that hath a demon. Can a demon open the eyes of the blind?
Mások azt mondták: „Ezek nem megszállott ember beszédei. Vajon az ördög megnyithatja-e a vakok szemeit?“
22 And the feast of the dedication came at Jerusalem. It was winter;
Jeruzsálemben pedig a templomszentelés ünnepe és tél volt.
23 and Jesus was walking in the temple, in Solomon's porch.
Jézus a templomban, Salamon tornácában járt.
24 Then came the Jews around him, and said to him, How long dost thou hold our minds in suspense? If thou art the Christ, tell us plainly.
Körülvették azért a zsidók, és mondták neki: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk nyíltan!“
25 Jesus answered them, I have told you, and ye do not believe. The works that I do in my Father's name, these bear witness of me.
Jézus így felelt: „Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, amelyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.
26 But ye do not believe, because ye are not of my sheep, as I said to you.
De ti nem hisztek, mert ti nem az én juhaim közül vagytok, amint megmondtam néktek.
27 My sheep hear my voice, and I know them, and they follow me;
Az én juhaim hallják az én szavamat, én ismerem őket, és követnek engem.
29 That which my Father hath given me is greater than all; and no one is able to tear [[them]] out of the Father's hand.
Az én Atyám, aki őket adta nekem, nagyobb mindennél, senki sem ragadhatja ki őket az Atyámnak kezéből.
30 I and the Father are one.
Én és az Atya egy vagyunk.“
31 The Jews again took up stones to stone him.
Ekkor ismét köveket ragadtak a zsidók, hogy megkövezzék őt.
32 Jesus answered them, Many good works have I shown you from the Father; for which of those works do ye stone me?
Jézus így felelt nekik: „Sok jó dolgot mutattam nektek az én Atyámtól, azok közül melyikért köveztek meg engem?“
33 The Jews answered him, Not for a good work do we stone thee, but for blasphemy, and because thou, who art a man, makest thyself God.
A zsidók így feleltek neki: „Jó dologért nem kövezünk meg téged, hanem káromlásért, tudniillik, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.“
34 Jesus answered them, Is it not written in your Law, “I said, ye are gods”?
Jézus így felelt nekik: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: »én mondtam: istenek vagytok«?
35 If he called them gods, to whom the word of God came, and the Scripture cannot be made void,
Ha azokat isteneknek mondta, akikhez az Isten beszéde szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni,
36 say ye of him whom the Father sanctified, and sent into the world, Thou blasphemest, because I said, I am the Son of God?
akkor arról ti azt mondjátok, akit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz, mivelhogy azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!
37 If I do not the works of my Father, believe me not.
Ha az én Atyám dolgait nem cselekszem, ne higgyetek nekem,
38 But if I do them, though ye believe not me, believe the works; that ye may learn and know that the Father is in me, and I in the Father.
ha pedig azokat cselekszem, ha nekem nem hisztek is, higgyetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhiggyétek, hogy az Atya énbennem van, és én őbenne vagyok.“
39 They sought therefore to seize him; and he went forth out of their hands.
Ismét meg akarták azért őt fogni, de kiment a kezük közül.
40 And he went away again beyond the Jordan, to the place where John was at first baptizing; and there he abode.
Jézus újra elment, túl a Jordánon, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott maradt.
41 And many came to him, and said, John indeed wrought no sign; but everything that John said of this man was true.
És sokan mentek oda hozzá, és mondták, hogy János nem tett ugyan semmi csodát, de mindaz, amit János felőle mondott, igaz volt.
42 And many believed in him there.
És sokan hittek ott ő benne.
