Job 5
1 Call now, see if any will answer thee! And to which of the holy ones wilt thou look?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 Verily grief destroyeth the fool, And wrath consumeth the weak man.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 I have seen an impious man taking root, But soon I cursed his habitation.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 His children are far from safety; They are oppressed at the gate, and there is none to deliver them.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 His harvest the hungry devour, Carrying it even through the thorns; And a snare gapeth after his substance.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 For affliction cometh not from the dust, Nor doth trouble spring up from the ground;
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 Behold, man is born to trouble, As the sparks fly upward.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 I would look to God, And to God would I commit my cause,
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Who doeth great things and unsearchable; Yea, marvellous things without number;
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Who giveth rain upon the earth, And sendeth water upon the fields;
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 Who placeth the lowly in high places, And restoreth the afflicted to prosperity;
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 Who disappointeth the devices of the crafty, So that their hands cannot perform their enterprises;
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 Who taketh the wise in their own craftiness, And bringeth to nought the counsel of the artful.
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 They meet with darkness in the daytime; They grope at noon as if it were night.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 So he saveth the persecuted from their mouth; The oppressed from the hand of the mighty.
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 So the poor hath hope, And iniquity stoppeth her mouth.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Behold, happy is the man whom God correcteth; Therefore despise not thou the chastening of the Almighty.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 For he bruiseth, and bindeth up; He woundeth, and his hands make whole.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 In six troubles will he deliver thee; Yea, in seven shall no evil touch thee.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 In famine he will redeem thee from death, And in war from the power of the sword.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Thou shalt be safe from the scourge of the tongue, And shalt not be afraid of destruction, when it cometh.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 At destruction and famine thou shalt laugh, And of the wild beasts of the land shalt thou not be afraid.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 For thou shalt be in league with the stones of the field; Yea, the beasts of the forest shall be at peace with thee.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 Thou shalt find that thy tent is in peace; Thou shalt visit thy dwelling, and not be disappointed.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Thou shalt see thy descendants numerous, And thine offspring as the grass of the earth.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Thou shalt come to thy grave in full age, As a shock of corn gathered in its season.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Lo! this we have searched out; so it is: Hear it, and lay it up in thy mind!
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.
