< Job 33 >

1 Hear, therefore, my discourse, I pray thee, O Job! And attend unto all my words!
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Behold, I am opening my mouth; My tongue is now speaking in my palate.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 My words shall be in the uprightness of my heart; My lips shall utter knowledge purely.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 The spirit of God made me, And the breath of the Almighty gave me life.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 If thou art able, answer me; Set thyself in array against me; stand up!
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Behold, I, like thee, am a creature of God; I also was formed of clay.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Behold, my terror cannot dismay thee, Nor can my greatness be heavy upon thee.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Surely thou hast said in my hearing, I have heard the sound of thy words:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 “I am pure, and without transgression; I am clean, and there is no iniquity in me.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Behold, He seeketh causes of hostility against me; He regardeth me as his enemy.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 He putteth my feet in the stocks; He watcheth all my paths.”
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Behold, in this thou art not right; I will answer thee; For God is greater than man.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Why dost thou contend with Him? For he giveth no account of any of his doings.
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 For God speaketh once, Yea, twice, when man regardeth it not.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 In a dream, in a vision of the night, When deep sleep falleth upon men, In slumber upon the bed;
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 Then openeth he the ears of men, And sealeth up for them admonition;
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 That he may turn man from his purpose, And hide pride from man.
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 Thus he saveth him from the pit, Yea, his life from perishing by the sword.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 He is chastened also with pain upon his bed, And with a continual agitation of his bones,
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 So that his mouth abhorreth bread, And his taste the choicest food;
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 His flesh is consumed, that it cannot be seen, And his bones, that were invisible, are naked;
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 Yea, his soul draweth near to the pit, And his life to the destroyers.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 But if there be with him a messenger, An interpreter, one of a thousand, Who may show unto man his duty,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 Then will God be gracious to him, and say, “Save him from going down to the pit: I have found a ransom.”
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 His flesh shall became fresher than a child's; He shall return to the days of his youth.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 He shall pray to God, and he will be favorable to him, And permit him to see his face with joy, And restore unto man his righteousness.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 He shall sing among men, and say, “I sinned; I acted perversely; Yet hath he not requited me for it:
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 He hath delivered me from going down to the pit, And my life beholdeth the light.”
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Lo! all these things doeth God Time after time with man,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 That he may bring him back from the pit, That he may enjoy the light of the living.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Mark well, O Job! hearken to me! Keep silence, and I will speak.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Yet if thou hast any thing to say, answer me! Speak! for I desire to pronounce thee innocent.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 But if not, do thou listen to me! Keep silence, and I will teach thee wisdom!
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!

< Job 33 >