< Job 31 >

1 I made a covenant with mine eyes; How then could I gaze upon a maid?
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
2 For what is the portion appointed by God from above, And the inheritance allotted by the Almighty from on high?
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is not destruction for the wicked, And ruin for the workers of iniquity?
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
4 Doth He not see my ways, And number all my steps?
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
5 If I have walked with falsehood, And if my foot hath hasted to deceit,
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
6 Let him weigh me in an even balance; Yea, let God know my integrity!
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
7 If my steps have turned aside from the way, And my heart gone after mine eyes, Or if any stain hath cleaved to my hand,
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
8 Then I may sow, and another eat; And what I plant, may it be rooted up!
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
9 If my heart hath been enticed by a woman, Or if I have watched at my neighbor's door,
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
10 Then let my wife grind for another, And let other men lie with her!
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
11 For this were a heinous crime, Even a transgression to be punished by the judges;
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
12 Yea, it were a fire that would consume to destruction, And root out all my increase.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. (questioned)
13 If I have refused justice to my man-servant or maid-servant, When they had a controversy with me,
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
14 Then what shall I do when God riseth up? And when he visiteth, what shall I answer him?
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
15 Did not He that made me in the womb make him? Did not one fashion us in the womb?
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
16 If I have refused the poor their desire, And caused the eyes of the widow to fail;
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
17 If I have eaten my morsel alone, And the fatherless hath not partaken of it;
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
18 (Nay, from my youth he grew up with me as with a father, And I have helped the widow from my mother's womb; )
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
19 If I have seen any one perishing for want of clothing, Or any poor man without covering;
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
20 If his loins have not blessed me, And he hath not been warmed with the fleece of my sheep;
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
21 If I have shaken my hand against the fatherless, Because I saw my help in the gate, —
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
22 Then may my shoulder fill from its blade, And my fore-arm be broken from its bone!
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
23 For destruction from God was a terror to me, And before his majesty I could do nothing.
Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
24 If I have made gold my trust, Or said to the fine gold, Thou art my confidence;
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
25 If I have rejoiced, because my wealth was great, And my hand had found abundance;
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
26 If I have beheld the sun in his splendor, Or the moon advancing in brightness,
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
27 And my heart hath been secretly enticed, And my mouth hath kissed my hand,
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
28 This also were a crime to be punished by the judge; For I should have denied the God who is above.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
29 If I have rejoiced at the destruction of him that hated me, And exulted when evil came upon him;
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
30 (Nay, I have not suffered my mouth to sin, By asking with curses his life; )
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
31 If the men of my tent have not exclaimed, “Who is there that hath not been satisfied with his meat?”
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
32 The stranger did not lodge in the street; I opened my doors to the traveller.
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
33 Have I, after the manner of men, hidden my transgression, Concealing my iniquity in my bosom,
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
34 Then let me be confounded before the great multitude! Let the contempt of families cover me with shame! Yea, let me keep silence! let me never appear abroad!
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki!
35 O that there were one who would hear me! Behold my signature! let the Almighty answer me. And let mine adversary write down his charge!
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
36 Truly I would wear it upon my shoulder; I would bind it upon me as a crown.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
37 I would disclose to him all my steps; I would approach him like a prince.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
38 If my land cry out against me, And its furrows bewail together;
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
39 If I have eaten of its fruits without payment, And wrung out the life of its owners,
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
40 Let thorns grow up instead of wheat, And noxious weeds instead of barley. The words of Job are ended.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.

< Job 31 >