Jeremiah 52
1 Zedekiah was one and twenty years old when he began to reign, and he reigned eleven years in Jerusalem. The name of his mother was Hamutal, the daughter of Jeremiah of Libnah.
Huszonegy esztendős volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az ő anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya.
2 And he did that which was evil in the eyes of Jehovah, according to all that Jehoiakim had done.
És gonoszt cselekedék az Úr szemei előtt, mint Jojákim cselekedett vala.
3 For, through the anger of Jehovah, it was so with Judah and Jerusalem that at length he cast them forth from his presence. And Zedekiah rebelled against the king of Babylon.
Mert az Úr haragjáért vala ez Jeruzsálemen és Júdán, míglen elveté őket színe elől. Sedékiás ugyanis engedetlen lőn a babiloni királynak.
4 And it came to pass in the ninth year of his reign, in the tenth month, in the tenth day of the month, that Nebuchadnezzar, the king of Babylon, came, he and all his army, against Jerusalem, and encamped against it, and built forts against it round about.
És az ő uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, ő maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelől sánczot vetének fel ellene.
5 And the city was besieged until the eleventh year of King Zedekiah.
És megszállva lőn a város Sedékiásnak tizenegyedik esztendejéig.
6 And in the fourth month, in the ninth day of the month, the famine was sore in the city, so that there was no bread for the people of the land.
A negyedik hónapban, a hónapnak kilenczedikén nagy éhség támada a városban, annyira, hogy a föld népének kenyere sem vala.
7 And the city was broken into; and all the men of war fled, and went out of the city by night, by the way of the gate between the two walls, which is by the king's garden, (whilst the Chaldaeans were by the city round about, ) and they went toward the plain.
És bevéteték a város, és a harczosok mind elfutának, és éjszaka kimenének a városból a kapu felé, a két kőfal között, a melyek a király kertjénél valának (a Káldeusok pedig a város mellett valának köröskörül) és menének az úton, a mely sík földre viszen.
8 But the army of the Chaldaeans pursued the king, and overtook Zedekiah in the plains of Jericho; and all his army was scattered from him.
A Káldeusok serege pedig űzé a királyt, és utólérék Sedékiást a jerikói síkon, mert egész serege elfuta mellőle.
9 And they took the king, and carried him up to the king of Babylon, to Riblah, in the land of Hamath; where he gave judgment upon him.
Megfogák azért a királyt, és vivék őt a babiloni királyhoz Riblába, a Hamát földére, a ki törvényt monda reá.
10 And the king of Babylon slew the sons of Zedekiah before his eyes. He slew also all the princes or Judah, in Riblah.
És leöleté a babiloni király a Sedékiás fiait szemei láttára, és Júda minden fejedelmét is leöleté Riblában.
11 And he put out the eyes of Zedekiah, and bound him in chains; and the king of Babylon carried him to Babylon, and put him in prison till the day of his death.
Sedékiás királynak pedig szemeit tolatá ki, és lánczra vereté és viteté őt a babiloni király Babilonba, és tömlöczbe veté őt halála napjáig.
12 And in the fifth month, on the tenth day of the month, (it was the nineteenth year of the reign of Nebuchadnezzar, the king of Babylon, ) came Nebuzaradan, captain of the guard, one that stood in the presence of the king of Babylon, to Jerusalem.
Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendő pedig a tizenkilenczedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, a ki áll vala a babiloni király előtt, eljöve Jeruzsálembe.
13 And he burned the house of Jehovah, and the king's house; and all the houses at Jerusalem, all the great houses, burned he with fire.
És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tűzzel.
14 And all the army of the Chaldaeans that was with the captain of the guard brake down all the walls of Jerusalem round about.
És Jeruzsálem egész kőfalát köröskörül lerontá a Káldeusok mindenféle serege, a kik a vitézek fejével valának.
15 And some of the poor of the people, and the rest of the people that were left in the city, and the deserters that had gone over to the king of Babylon, even the remainder of the multitude, did Nebuzaradan, the captain of the guard, carry away captive.
A községnek szegényeiből pedig és a többi nép közül, a kik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, a kik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje.
16 But some of the poor of the land did Nebuzaradan, the captain of the guard, leave for vine-dressers and for husbandmen.
De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szőlőműveseket és szántóvetőket.
17 And the pillars of brass that were in the house of Jehovah, and the bases, and the brazen sea that was in the house of Jehovah, the Chaldaeans brake, and carried all the brass of them to Babylon.
A rézoszlopokat pedig, a melyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, a mely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba.
18 The caldrons also, and the shovels, and the snuffers, and the bowls, and the pans, and all the vessels of brass which were used in ministering, did they take away.
A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medenczéket, a tömjénezőket és a rézedényeket, a melyekkel szolgálnak vala, mind elvivék.
19 And the basins, and the fire-pans, and the bowls, and the caldrons, and the candlesticks, and the censers, and the cups, and whatever was of gold or silver, did the captain of the guard take away.
És a csészéket, a serpenyőket, a medenczéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezőket és a serlegeket, a mi arany, aranyban, a mi ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje.
20 The two pillars, the sea, and the twelve brazen bulls that were under the bases, which King Solomon made in the house of Jehovah, the brass from all these was beyond weight.
Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, a melyek a talpak alatt valának, a melyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala.
21 For as to the pillars, eighteen cubits in height was the one pillar, and a line of twelve cubits measured it round, and their thickness was four fingers, being hollow.
És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolcz sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át köröskörül, vastagsága pedig négy ujjnyi, és belől üres vala.
22 And a chapiter of brass was upon them; and the height of one chapiter was five cubits; and there was network with pomegranates upon the chapiter all round, the whole of brass. The second pillar also, and the pomegranates, were like unto these.
Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön köröskörül mind rézből valának, és ilyen a második oszlop, és ilyenek a gránátalmák is.
23 And the pomegranates were ninety and six toward every wind; all the pomegranates were a hundred upon the network round about.
A gránátalma pedig kilenczvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül köröskörül.
24 And the captain of the guard took Seraiah, the chief priest, and Zephaniah, the second priest, and the three keepers of the door;
Elvivé a vitézek feje Seráját is, a főpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három őrizőjét.
25 and out of the city he took a eunuch who had charge over the men of war, and seven men of those that were near the king's person, who were found in the city, and the principal scribe of the host, who mustered the people of the land, and threescore men of the people of the land, who were found in the midst of the city;
És a városból elvive egy főembert, a ki felügyelőjök vala a harczosoknak, és hetet ama férfiak közül, a kik állanak vala a király előtt, a kik a városban találtatának, és a seregek főíródeákját, a ki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, a kik a városban találtatának.
26 these, Nebuzaradan, captain of the guard, took, and brought to the king of Babylon at Riblah.
És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé őket a babiloni királyhoz Riblába.
27 And the king of Babylon smote them, and put them to death in Riblah in the land of Hamath. Thus was Judah carried away captive out of their own land.
És levágatá őket a babiloni király és megöleté őket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az ő földéről.
28 This is the people whom Nebuchadnezzar carried away captive: in the seventh year, three thousand and twenty-three Jews;
Ennyi az a nép, a melyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendőben, háromezer és huszonhárom Júdabeli.
29 in the eighteenth year of Nebuchadnezzar, he carried away captive from Jerusalem eight hundred and thirty-two persons;
A Nabukodonozor tizennyolczadik esztendejében Jeruzsálemből nyolczszáz és harminczkét lélek.
30 in the three and twentieth year of Nebuchadnezzar, Nebuzaradan, captain of the guard, carried away captive of the Jews seven hundred forty and five persons. All the persons were four thousand and six hundred.
Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt Júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.
31 And it came to pass in the thirty and seventh year of the captivity of Jehoiachin, the king of Judah, in the twelfth month, on the twenty-fifth day of the month, that Evil-merodach, the king of Babylon, in the first year of his reign, lifted up the head of Jehoiachin, king of Judah, and brought him forth out of prison,
Lőn pedig Jojákin júdabeli király fogságának harminczhetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónak huszonötödikén, felemelé Evil-Merodák, a babiloni király az ő uralkodásának első esztendejében Jojákinnak, a Júda királyának fejét, és kivevé őt a tömlöczből.
32 and spoke kindly to him, and set his seat above the seat of the kings that were with him in Babylon,
És szépen szóla vele, és királyi székét ama királyoknak széke fölé emelte, a kik vele valának Babilonban.
33 and changed his prison garments; and he ate bread before him all the days of his life.
És felcserélé tömlöczbeli ruháit, és mindenkor vele eszik vala ételt, életének minden napjában.
34 And a constant allowance was given him by the king of Babylon, a portion every day, until the day of his death, all the days of his life.
És költségére állandó költség adatik vala néki a babiloni királytól minden napra, a halála napjáig, életének minden napjában.
