Acts 17
1 And when they had passed through Amphipolis and Apollonia, they came to Thessalonica, where was the synagogue of the Jews.
Miután pedig átmentek Amfipoliszon és Apollónián, Thesszalonikába érkeztek, ahol a zsidóknak zsinagógájuk volt.
2 And Paul, as his custom was, went in among them, and for three sabbaths discoursed to them out of the Scriptures,
Pál pedig, amint szokása volt, bement hozzájuk, és három szombaton át vitatkozott velük az Írásokról.
3 explaining them, and setting forth that it was necessary for the Christ to suffer, and to rise from the dead, and that “this is the Christ, —Jesus whom I am making known to you.”
Megmagyarázta és kimutatta, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból; és hogy ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek.
4 And some of them were convinced, and joined themselves to Paul and Silas, and of the devout Greeks a great multitude, and of the women of high rank not a few.
Némelyek közülük hittek, és csatlakoztak Pálhoz és Szilászhoz, úgyszintén az istenfélő görögök közül is igen sokan, valamint az előkelő asszonyok közül is nem kevesen.
5 But the unbelieving Jews, taking with them certain bad men of the idlers in the market-place, and gathering a crowd, set the city in an uproar; and having come to the house of Jason, they endeavored to bring them out to the people;
De a zsidók, akik nem hittek, irigységtől felindulva maguk mellé vettek a piaci népségből néhány gonosz férfit, csődületet támasztottak és felizgatták a várost. Jázon házát megostromolták, s igyekeztek őket kihozni a nép elé.
6 but not finding them, they dragged Jason and some of the brethren before the city magistrates, crying out, These men that have turned the world upside down have come hither also;
Mikor pedig nem találták őket, Jázont és néhány atyafit a város elöljárói elé vonszoltak, azt kiáltozva, hogy ezek a felforgatók itt is megjelentek.
7 whom Jason hath entertained; and they are all acting in opposition to the decrees of Caesar, saying that there is another king, Jesus.
Akiket pedig Jázon házába fogadott, mindnyájan a császár parancsolatai ellen cselekszenek, mivelhogy mást tartanak királynak, Jézust.
8 And they alarmed the multitude and the city magistrates when they heard these things.
Fel is indították a sokaságot és a város elöljáróit, akik hallották ezeket.
9 And having taken security of Jason and of the others, they let them go.
De amikor Jázon és a többiek kezességet vállaltak értük, elbocsátották őket.
10 And the brethren immediately sent away Paul and Silas by night to Berea; who, having come there, went into the synagogue of the Jews.
Az atyafiak pedig azonnal, azon az éjszakán elküldték Pált Szilásszal együtt Béreába. Amikor odaérkeztek, elmentek a zsidók zsinagógájába.
11 These were more noble than those in Thessalonica, in that they received the word with all readiness, and searched the Scriptures daily, whether these things were so.
Ezek pedig nemesebb lelkűek voltak a thesszalonikaiaknál, mert az igét teljes készséggel fogadták, naponként tudakozva az Írásokat, hogy úgy vannak-e.
12 Many of them therefore believed; and of the Grecian women of rank and men, not a few.
Sokan pedig hittek közülük, sőt az előkelő görög asszonyok és férfiak közül is nem kevesen.
13 But when the Jews of Thessalonica knew that at Beroea, too, the word of God was preached by Paul, they came hither also, and stirred up the multitudes.
Mikor azonban tudtára jutott a Thesszalonikából való zsidóknak, hogy Béreában is prédikálta Pál az Istennek igéjét, elmentek, és a sokaságot ott is felháborították.
14 And then immediately the brethren sent away Paul to go to the sea; but Silas and Timothy remained there.
De akkor mindjárt elbocsátották az atyafiak Pált, hogy utazzon a tenger felé. Szilász és Timóteus azonban ott maradtak.
15 And they who conducted Paul brought him to Athens; and having received a commandment to Silas and Timothy to come to him as soon as possible, they departed.
Ők pedig elkísérték Pált, egész Athénig, és parancsát Szilászhoz és Timóteushoz vitték, hogy minél hamarább menjenek hozzá.
16 Now while Paul was waiting for them at Athens, his spirit was stirred within him, when he saw the city full of idols.
Athénben pedig, amikor Pál várta őket, háborogott a lelke, látva, hogy a város bálványokkal van tele.
17 Therefore he reasoned in the synagogue with the Jews and the devout [[Greeks]], and in the market daily with those that met him.
Vitatkozott a zsinagógában a zsidókkal, az istenfélő emberekkel, és a piacon minden nap, azokkal, akikkel találkozott.
18 And some of the Epicurean and Stoic philosophers also conversed with him. And some said, What doth this babbler mean to say? and others, He seemeth to be a setter forth of foreign gods; because he brought the glad tidings of Jesus and the resurrection.
Némelyek pedig az epikureus és sztoikus filozófusok közül összeakadtak vele. Néhányan azt mondták: „Mit akarhat ez a csacsogó mondani?“Mások meg: „Idegen istenségek hirdetőjének látszik“, mivel Jézust és a feltámadást hirdette.
19 And they took him and brought him to Mars' hill, saying, May we know what this new doctrine is, of which thou speakest?
Megragadták őt, az Areopágoszra vitték, s ezt mondták: „Vajon megérthetjük-e mi az az új tudomány, melyet te hirdetsz?
20 For thou bringest certain strange things to our ears. We would know therefore what these things mean.
Mert füleinknek idegen dolgokat mondasz: meg akarjuk érteni, miről is van szó.“
21 Now all the Athenians, and the strangers residing among them, spent their leisure for nothing else but to tell or to hear something new.
Az athéniek pedig és az ott lakó jövevények semmi mással nem voltak elfoglalva, mint újságok megbeszélésével és hallgatásával.
22 Then Paul stood in the midst of Mars' hill, and said, Men of Athens, in all things I perceive that ye are very devout.
Pál pedig kiállt az Areopágosz közepére, és ezt mondta: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon istenfélőknek látlak titeket.
23 For while passing along and observing your objects of worship, I found also an altar with this inscription, “To an unknown God.” What therefore ye, without knowledge of it, worship, that do I make known to you.
Mert amikor bejártam és megszemléltem szentélyeiteket, találkoztam egy oltárral is, amelyre ez volt ráírva: Ismeretlen Istennek. Akit azért ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én nektek.
24 The God who made the world and all things therein, he, being Lord of heaven and earth, dwelleth not in temples made with hands;
Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami abban van, mivelhogy ő mennynek és földnek ura, nem lakik kézzel készített templomokban.
25 nor doth he receive service at the hands of men, as though he needed anything, since it is he that giveth to all life and breath and all things.
Nem szorul emberi kéz segítségére, mintha szüksége volna valamire, mert ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.
26 And he made of one blood every nation of men to dwell on all the face of the earth, having fixed appointed times, and the bounds of their habitation;
Az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy a földnek egész színén lakjanak, meghatározva eleve rendelt idejüket és itt lakásuknak határait,
27 that they should seek God, if haply they might feel after him, and find him, though he is not far from every one of us.
hogy keressék az Urat, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, mert bizony nincs messze egyikünktől sem;
28 For in him we live, and move, and have our being; as also some of your own poets have said: “For we are also his offspring.”
mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk, amiképpen a költőitek közül is némelyek mondták: Mert az ő nemzetsége is vagyunk.
29 Being then the offspring of God, we ought not to think that the Deity is like to gold or silver or stone, graven by the art and device of man.
Mivel azért az Istennek nemzetsége vagyunk, nem kell azt gondolnunk, hogy aranyhoz, vagy ezüsthöz, vagy kőhöz, emberi mesterséghez vagy elképzeléshez hasonlatos az istenség.
30 The times indeed of ignorance God overlooked; but now commandeth all men every where to repent;
E tudatlanságnak idejét eddig elnézte az Isten, most megparancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy térjenek meg,
31 inasmuch as he hath fixed a day, in which he will judge the world in righteousness by a man whom he hath appointed; having given assurance to all by raising him from the dead.
mert rendelt egy napot, amelyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, akit erre kiválasztott, bizonyságot téve róla mindenkinek azzal, hogy feltámasztotta őt halálból.“
32 And when they heard of a resurrection of the dead, some mocked; but ethers said, We will hear thee again about this matter.
Amikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak, mások pedig ezt mondták: „Majd még meghallgatunk téged e felől.“
33 Thus Paul departed from among them.
Így aztán Pál elment közülük.
34 But certain men joined themselves to him, and believed; among whom was Dionysius the Areopagite; and a woman named Damaris, and others with them.
Néhány férfi azonban csatlakozott hozzá és hittek, ezek között az areopágita Dioniziosz is, és egy Damarisz nevű asszony, és mások is.
