Psalms 88
1 [A Song. A Psalm by the sons of Korah. For the Chief Musician. To the tune of "The Suffering of Affliction." A contemplation by Heman, the Ezrahite.] YHWH, the God of my salvation, I have cried day and night before you.
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 Let my prayer enter into your presence. Turn your ear to my cry.
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
4 I am counted among those who go down into the pit. I am like a man who has no help,
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 set apart among the dead, like the slain who lie in the grave, whom you remember no more. They are cut off from your hand.
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 You have laid me in the lowest pit, in the darkest depths.
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 Your wrath lies heavily on me. You have afflicted me with all your waves. (Selah)
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 You have taken my friends from me. You have made me an abomination to them. I am confined, and I can't escape.
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 My eyes are dim from grief. I have called on you daily, YHWH. I have spread out my hands to you.
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 Do you show wonders to the dead? Do the dead rise up and praise you? (Selah)
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 Is your loving kindness declared in the grave? Or your faithfulness in Destruction?
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 Are your wonders made known in the dark? Or your righteousness in the land of forgetfulness?
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 But to you, YHWH, I have cried. In the morning, my prayer comes before you.
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 YHWH, why do you reject my soul? Why do you hide your face from me?
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 I am afflicted and ready to die from my youth up. While I suffer your terrors, I am distracted.
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 Your fierce wrath has gone over me. Your terrors have cut me off.
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 They came around me like water all day long. They completely engulfed me.
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 You have put lover and friend far from me, and my friends into darkness.
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
