John 4
1 Therefore when Jesus knew that the Pharisees had heard, "Jesus is making and baptizing more disciples than John"
Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
2 (although Jesus himself did not baptize, but his disciples),
(Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai, )
3 he left Judea, and departed again into Galilee.
Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.
4 He needed to pass through Samaria.
Samárián kell vala pedig általmennie.
5 So he came to a city of Samaria, called Sychar, near the parcel of ground that Jacob gave to his son, Joseph.
Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
6 Jacob's well was there. Jesus therefore, being tired from his journey, sat down by the well. It was about the sixth hour.
Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
7 A woman of Samaria came to draw water. Jesus said to her, "Give me a drink."
Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
8 For his disciples had gone away into the city to buy food.
Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
9 The Samaritan woman therefore said to him, "How can you, being a Jew, ask for a drink from me, a Samaritan woman?" (For Jews have no dealings with Samaritans.)
Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
10 Jesus answered her, "If you knew the gift of God, and who it is who says to you, 'Give me a drink,' you would have asked him, and he would have given you living water."
Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
11 The woman said to him, "Sir, you have nothing to draw with, and the well is deep. From where do you get that living water?
Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
12 Are you greater than our father, Jacob, who gave us the well, and drank of it himself, as did his children, and his livestock?"
Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
13 Jesus answered her, "Everyone who drinks of this water will thirst again,
Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
15 The woman said to him, "Sir, give me this water, so that I do not get thirsty, neither come all the way here to draw."
Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
16 He said to her, "Go, call your husband, and come here."
Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
17 The woman answered and said to him, "I have no husband." Jesus said to her, "You said well, 'I have no husband,'
Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
18 for you have had five husbands; and he whom you now have is not your husband. This you have said truly."
Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
19 The woman said to him, "Sir, I perceive that you are a prophet.
Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
20 Our fathers worshiped in this mountain, and you say that in Jerusalem is the place where people ought to worship."
A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.
21 Jesus said to her, "Woman, believe me, the hour comes, when neither in this mountain, nor in Jerusalem, will you worship the Father.
Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
22 You worship that which you do not know. We worship that which we know; for salvation is from the Jews.
Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
23 But the hour comes, and now is, when the true worshippers will worship the Father in spirit and truth, for the Father seeks such to be his worshippers.
De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
24 God is spirit, and those who worship him must worship in spirit and truth."
Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
25 The woman said to him, "I know that Messiah comes," (he who is called Christ). "When he has come, he will declare to us all things."
Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
26 Jesus said to her, "I am he, the one who speaks to you."
Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
27 At this, his disciples came. They were surprised that he was speaking with a woman; yet no one said, "What are you looking for?" or, "Why do you speak with her?"
Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
28 So the woman left her water pot, and went away into the city, and said to the people,
Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
29 "Come, see a man who told me everything that I did. Can this be the Christ?"
Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
30 They went out of the city, and were coming to him.
Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
31 In the meanwhile, the disciples urged him, saying, "Rabbi, eat."
Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
32 But he said to them, "I have food to eat that you do not know about."
Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
33 The disciples therefore said one to another, "Has anyone brought him something to eat?"
Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
34 Jesus said to them, "My food is to do the will of him who sent me, and to accomplish his work.
Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
35 Do you not say, 'There are yet four months until the harvest?' Look, I tell you, lift up your eyes and see the fields, that they are white for harvest already.
Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
36 He who reaps receives wages, and gathers fruit to everlasting life; that both he who sows and he who reaps may rejoice together. (aiōnios g166)
És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. (aiōnios g166)
37 For in this the saying is true, 'One sows, and another reaps.'
Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
38 I sent you to reap that for which you have not labored. Others have labored, and you have entered into their labor."
Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
39 From that city many of the Samaritans believed in him because of the word of the woman, who testified, "He told me everything that I did."
Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
40 So when the Samaritans came to him, they asked him to stay with them. He stayed there two days.
A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.
41 Many more believed because of his word.
És sokkal többen hivének a maga beszédéért,
42 They said to the woman, "Now we believe, not because of your speaking; for we have heard for ourselves, and know that this is indeed the Savior of the world."
És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.
43 After the two days he departed from there to Galilee.
Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.
44 For Jesus himself testified that a prophet has no honor in his own country.
Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
45 So when he came into Galilee, the Galileans received him, having seen all the things that he did in Jerusalem at the feast, for they also went to the feast.
Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.
46 Jesus came therefore again to Cana of Galilee, where he made the water into wine. There was a certain nobleman whose son was sick at Capernaum.
Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.
47 When he heard that Jesus had come out of Judea into Galilee, he went to him, and pleaded with him that he would come down and heal his son, for he was close to death.
Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.
48 Jesus therefore said to him, "Unless you see signs and wonders, you will in no way believe."
Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
49 The nobleman said to him, "Sir, come down before my child dies."
Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.
50 Jesus said to him, "Go your way. Your son lives." The man believed the word that Jesus spoke to him, and he went his way.
Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.
51 As he was now going down, his servants met him, saying that his son was alive.
A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.
52 So he inquired of them the hour when he began to get better. They said therefore to him, "Yesterday at one in the afternoon, the fever left him."
Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;
53 So the father knew that it was at that hour in which Jesus said to him, "Your son lives." He believed, as did his whole house.
Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.
54 This is again the second sign that Jesus did, having come out of Judea into Galilee.
Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
