Ezekiel 2
1 He said to me, "Son of man, stand on your feet, and I will speak with you."
És szólt hozzám: Ember fia, állj lábaidra, hogy beszéljek veled.
2 The Spirit entered into me when he spoke to me, and set me on my feet; and I heard him who spoke to me.
És szellem szállt belém, a mint beszélt hozzám; az lábaimra állított, és hallottam a hozzám beszélőt.
3 He said to me, "Son of man, I send you to the house of Israel, to a nation of rebels who have rebelled against me. They and their fathers have transgressed against me even to this very day.
És szólt hozzám: Ember fia, küldeni akarlak Izraél fiaihoz, fellázadt nemzetekhez, a melyek fellázadtak ellenem, ők és atyáik elpártoltak tőlem egészen e mai napig.
4 The children are obstinate and hardhearted. I am sending you to them, and you shall tell them, 'Thus says YHWH.'
A fiak pedig kemény arczuak és makacs szívek – azokhoz akarlak téged küldeni; és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló!
5 They, whether they will hear, or whether they will forbear, (for they are a rebellious house), yet shall know that there has been a prophet among them.
És ők akár hallgatnak rád, akár vonakodnak – mert engedetlenség háza ők – megtudják, hogy próféta volt közöttük.
6 You, son of man, do not be afraid of them, neither be afraid of their words, though briers and thorns are with you, and you do dwell among scorpions: do not be afraid of their words, nor be dismayed at their looks, though they are a rebellious house.
Te pedig, ember fia, ne félj tőlük s beszédjeiktől se félj mert csalánok és bogáncsok vannak veled és skorpiók mellett ülsz – beszédjeiktől ne félj és miattuk ne rettegj, mert engedetlenség háza ők.
7 You shall speak my words to them, whether they will hear, or whether they will forbear; for they are most rebellious.
Mondd el tehát szavaimat hozzájuk, akár hallgatnak rád, akár vonakodnak, mert csupa engedetlenség ők.
8 But you, son of man, hear what I tell you; do not be rebellious like that rebellious house: open your mouth, and eat that which I give you."
Te pedig, ember fia, halljad azt, a mit én majd beszélek hozzád, ne légy engedetlen, mint az engedetlenség háza, nyisd ki szájadat és edd meg azt, amit neked adni fogok.
9 When I looked, look, a hand was put forth to me; and, look, a written scroll was in it.
És láttam, s íme egy kéz kinyújtva felém, s íme abban könyvtekercs.
10 He spread it before me: and it was written within and without; and there were written in it lamentations, and mourning, and woe.
És kiterítette előttem és az be volt írva elül és hátul, és megírva rajta siralmak, nyögés és jaj.
