< Jonah 2 >
1 Then Jonah prayed to the LORD, his God, out of the fish's belly.
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
2 He said, "I called because of my affliction to the LORD. He answered me. Out of the belly of Sheol I cried. You heard my voice. (Sheol )
És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. (Sheol )
3 For you threw me into the depths, in the heart of the seas. The flood was all around me. All your breakers and waves passed over me.
Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam!
4 I said, 'I have been banished from your sight; yet I will look again toward your holy temple.'
És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát!
5 The waters surrounded me, threatening my life. The deep was around me. The end is upon my head.
Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre.
6 I went down to the bottoms of the mountains. The earth barred me in forever: yet have you brought up my life from the pit, LORD my God.
A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem!
7 "When my soul fainted within me, I remembered the LORD. My prayer came in to you, into your holy temple.
Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába.
8 Those who regard worthless things forsake their faithfulness.
A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat;
9 But I will sacrifice to you with the voice of thanksgiving. I will pay that which I have vowed. Salvation belongs to the LORD."
De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás.
10 The LORD spoke to the fish, and it vomited out Jonah on the dry land.
És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.