Psalms 104
1 Bless the LORD, my soul. The LORD, my God, you are very great. You are clothed with splendor and majesty.
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2 He covers himself with light as with a garment. He stretches out the heavens like a curtain.
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3 He lays the beams of his chambers in the waters. He makes the clouds his chariot. He walks on the wings of the wind.
A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4 He makes his angels winds, and his servants flames of fire.
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5 He laid the foundations of the earth, that it should not be moved forever and ever.
Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6 You covered it with the deep as with a cloak. The waters stood above the mountains.
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7 At your rebuke they fled. At the voice of your thunder they hurried away.
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8 The mountains rose, the valleys sank down, to the place which you had assigned to them.
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9 You have set a boundary that they may not pass over; that they do not turn again to cover the earth.
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10 He sends forth springs into the valleys. They run among the mountains.
A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11 They give drink to every animal of the field. The wild donkeys quench their thirst.
Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12 The birds of the sky nest by them; among the branches they give forth a sound.
Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13 He waters the mountains from his chambers. The earth is filled with the fruit of your works.
A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14 He causes the grass to grow for the livestock, and plants for man to cultivate, that he may bring forth food out of the earth:
A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15 wine that makes glad the heart of man, oil to make his face to shine, and bread that strengthens man's heart.
És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16 The LORD's trees are well watered, the cedars of Lebanon, which he has planted;
Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17 where the birds make their nests. The stork makes its home in the fir trees.
A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18 The high mountains are for the wild goats. The rocks are a refuge for the rock badgers.
A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19 He appointed the moon for seasons. The sun knows when to set.
Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20 You make darkness, and it is night, in which all the animals of the forest prowl.
Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21 The young lions roar after their prey, and seek their food from God.
Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22 The sun rises, and they steal away, and lie down in their dens.
Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23 Man goes forth to his work, to his labor until the evening.
Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24 LORD, how many are your works. In wisdom have you made them all. The earth is full of your riches.
Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25 There is the sea, great and wide, in which are innumerable living things, both small and large animals.
Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26 There the ships go, and leviathan, whom you formed to play there.
Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27 All of them look to you to give them their food at the proper time.
Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28 You give to them; they gather. You open your hand; they are satisfied with good.
Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29 You hide your face: they are troubled; you take away their breath: they die, and return to the dust.
Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30 You send forth your Ruach: they are created. You renew the face of the ground.
Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31 Let the glory of the LORD endure forever. Let the LORD rejoice in his works.
Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32 He looks at the earth, and it trembles. He touches the mountains, and they smoke.
A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33 I will sing to the LORD all my life. I will sing praise to my God as long as I exist.
Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34 Let your meditation be sweet to him. I will rejoice in the LORD.
Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35 Let sinners be consumed out of the earth. Let the wicked be no more. Bless the LORD, my soul. Praise the LORD.
Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
