Mark 5
1 And they came to the other side of the lake, into the territory of the Gerasenes.
És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
2 And when he had come out of the boat, immediately a man with an unclean spirit met him out of the tombs.
És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
3 He lived in the tombs, and no one could bind him any more, not even with a chain.
A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
4 For he had been often bound with fetters and chains, and the chains had been torn apart by him, and the fetters broken in pieces. No one had the strength to tame him.
Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 And always, night and day, in the tombs and in the mountains, he was crying out, and cutting himself with stones.
És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
6 And when he saw Yeshua from afar, he ran and bowed down to him,
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
7 and crying out with a loud voice, he said, "What have I to do with you, Yeshua, you Son of the Most High God? I adjure you by God, do not torment me."
És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
8 For he had been saying to him, "Come out of the man, you unclean spirit."
(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
9 And then he asked him, "What is your name?" And he replied, "My name is Legion, for we are many."
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
10 And he pleaded with Yeshua repeatedly not to send them away out of the region.
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 Now on the mountainside there was a great herd of pigs feeding.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
12 And they begged him, saying, "Send us into the pigs, that we may enter into them."
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
13 And he gave them permission. The unclean spirits came out and entered into the pigs; and the herd of about two thousand rushed down the steep bank into the lake, and they were drowned in the lake.
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
14 And those who fed them fled, and told it in the city and in the country. And the people went to see what it was that had happened.
A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
15 And they came to Yeshua, and saw him who had been possessed by demons sitting, clothed and in his right mind, even him who had the legion; and they were afraid.
És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
16 And those who saw it declared to them how it happened to him who was possessed by demons, and about the pigs.
A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
17 And then they began to plead with Yeshua to leave their region.
És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 As he was entering into the boat, he who had been possessed by demons pleaded with him that he might be with him.
Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
19 However, Yeshua did not allow him, but said to him, "Go to your house, to your own, and tell them what great things the Lord has done for you, and how he had mercy on you."
De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
20 So he went his way, and began to proclaim in Decapolis how Yeshua had done great things for him, and everyone was amazed.
El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
21 And when Yeshua had crossed back over in the boat to the other side, a large crowd was gathered to him; and he was by the lake.
És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
22 One of the rulers of the synagogue, Jairus by name, came; and seeing him, he fell at his feet,
És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
23 and pleaded with him repeatedly, saying, "My little daughter is at the point of death. Please come and lay your hands on her, that she may be made healthy, and live."
És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
24 And he went with him, and a large crowd followed him, and they pressed upon him on all sides.
El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
25 Now a woman, who had an issue of blood for twelve years,
És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
26 and had suffered many things by many physicians, and had spent all that she had, and was no better, but rather grew worse,
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
27 having heard the things concerning Yeshua, came up behind him in the crowd, and touched his clothes.
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
28 For she said, "If I just touch his clothes, I will be made well."
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
29 And immediately the flow of her blood was dried up, and she felt in her body that she was healed of her affliction.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
30 And immediately Yeshua, perceiving in himself that the power had gone out from him, turned around in the crowd, and asked, "Who touched my clothes?"
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
31 And his disciples said to him, "You see the crowd pressing against you, and you say, 'Who touched me?'"
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
32 He looked around to see her who had done this thing.
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
33 But the woman, fearing and trembling, knowing what had been done to her, came and fell down before him, and told him the whole truth.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
34 And he said to her, "Daughter, your faith has made you well. Go in peace, and be cured of your disease."
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
35 While he was still speaking, people came from the synagogue ruler's house saying, "Your daughter is dead. Why bother the Teacher any more?"
Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
36 But Yeshua, overhearing the message spoken, said to the ruler of the synagogue, "Do not be afraid, only believe."
Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
37 And he allowed no one to follow him, except Peter, Jacob, and John the brother of Jacob.
És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 And they came to the synagogue ruler's house, and he saw an uproar, weeping, and great wailing.
És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
39 And when he had entered in, he said to them, "Why do you make an uproar and weep? The child is not dead, but is asleep."
És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
40 And they ridiculed him. But he, having put them all out, took the father of the child, her mother, and those who were with him, and went in where the child was.
És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
41 And taking the child by the hand, he said to her, "Talitha koum," which translated means, "Little girl, I tell you, get up."
És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
42 And immediately the girl rose up and walked, for she was twelve years old. And immediately they were overcome with amazement.
És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
43 And he strictly ordered them that no one should know this, and commanded that something should be given to her to eat.
Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
