Job 27
1 Job again took up his parable, and said,
Jób pedig folytatá az ő beszédét, monda:
2 "As God lives, who has taken away my right, Shaddai, who has made my soul bitter.
Él az Isten, a ki az én igazamat elfordította, és a Mindenható, a ki keserűséggel illette az én lelkemet,
3 (For the length of my life is still in me, and the spirit of God is in my nostrils);
Hogy mindaddig, a míg az én lelkem én bennem van, és az Istennek lehellete van az én orromban;
4 surely my lips shall not speak unrighteousness, neither shall my tongue utter deceit.
Az én ajakim nem szólnak álnokságot, és az én nyelvem nem mond csalárdságot!
5 Far be it from me that I should justify you. Until I die I will not put away my integrity from me.
Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
6 I hold fast to my righteousness, and will not let it go. My conscience will not accuse me as long as I live.
Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
7 "Let my enemy be as the wicked. Let him who rises up against me be as the unrighteous.
Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
8 For what is the hope of the godless, when he is cut off, when God takes away his life?
Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az ő lelkét?
9 Will God hear his cry when trouble comes on him?
Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljő a nyomorúság reá?
10 Will he delight himself in Shaddai, and call on God at all times?
Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
11 I will teach you about the hand of God. That which is with Shaddai will I not conceal.
Megtanítlak benneteket Isten dolgaira; a mik a Mindenhatónál vannak, nem titkolom el.
12 Look, all of you have seen it yourselves; why then have you become altogether vain?
Ímé, ti is mindnyájan látjátok: miért van hát, hogy hiábavalósággal hivalkodtok?!
13 "This is the portion of a wicked man with God, the heritage of oppressors, which they receive from Shaddai.
Ez a gonosz embernek osztályrésze Istentől, és a kegyetlenek öröksége a Mindenhatótól, a melyet elvesznek:
14 If his children are multiplied, it is for the sword. His offspring shall not be satisfied with bread.
Ha megsokasulnak is az ő fiai, a kardnak sokasulnak meg, és az ő magzatai nem lakhatnak jól kenyérrel sem.
15 Those who remain of him shall be buried in death. His widows shall make no lamentation.
Az ő maradékai dögvész miatt temettetnek el, és az ő özvegyeik meg sem siratják.
16 Though he heap up silver as the dust, and prepare clothing as the clay;
Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:
17 he may prepare it, but the just shall put it on, and the innocent shall divide the silver.
Összeszerezheti ugyan, de az igaz ruházza magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.
18 He builds his house as the moth, as a booth which the watchman makes.
Házát pók módjára építette föl, és olyanná, mint a csősz-csinálta kunyhó.
19 He lies down rich, but he shall not do so again. He opens his eyes, and it is gone.
Gazdagon fekszik le, mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit és semmije sincsen.
20 Terrors overtake him like waters. A storm steals him away in the night.
Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
21 The east wind carries him away, and he departs. It sweeps him out of his place.
Felkapja őt a keleti szél és elviszi, elragadja őt helyéről.
22 For it hurls at him, and does not spare, as he flees away from his hand.
Nyilakat szór reá és nem kiméli; futva kell futnia keze elől.
23 Men shall clap their hands at him, and shall hiss him out of his place.
Csapkodják felette kezeiket, és kisüvöltik őt az ő lakhelyéből.
