Psalms 105
1 Give thanks to Jehovah. Call on his name. Make his deeds known among the peoples.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him, sing praises to him. Tell of all his marvelous works.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Glory in his holy name. Let the heart of those who seek Jehovah rejoice.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Seek Jehovah and his strength. Seek his face forever more.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember his marvelous works that he has done; his wonders, and the judgments of his mouth,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 you offspring of Abraham, his servant, you descendants of Jacob, his chosen ones.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is Jehovah, our God. His judgments are in all the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He has remembered his covenant forever, the word which he commanded to a thousand generations,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 the covenant which he made with Abraham, his oath to Isaac,
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 and confirmed the same to Jacob for a statute; to Israel for an everlasting covenant,
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 saying, "To you I will give the land of Canaan, the lot of your inheritance;"
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 when they were but a few men in number, yes, very few, and foreigners in it.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 They went about from nation to nation, from one kingdom to another people.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 He allowed no one to do them wrong. Yes, he reproved kings for their sakes,
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 "Do not touch my anointed ones. Do my prophets no harm."
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 He called for a famine on the land. He destroyed the food supplies.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 He sent a man ahead of them, Joseph, sold as a slave.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 They bruised his feet with shackles. His neck was locked in irons,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 until the time that his word happened, and Jehovah's word proved him true.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king sent and freed him; even the ruler of peoples, and let him go free.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He made him lord of his house, and ruler of all of his possessions;
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 to discipline his princes at his pleasure, and to teach his elders wisdom.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Israel also came into Egypt. Jacob sojourned in the land of Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 He increased his people greatly, and made them stronger than their adversaries.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 He turned their heart to hate his people, to conspire against his servants.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 He sent Moses, his servant, and Aaron, whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 They performed miracles among them, and wonders in the land of Ham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He sent darkness, and made it dark, but they rebelled against his words.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their waters into blood, and killed their fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Their land swarmed with frogs, even in the chambers of their kings.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He spoke, and swarms of flies came, and gnats in all their territory.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He gave them hail for rain, flaming fire in their land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 He struck their vines and also their fig trees, and shattered the trees of their country.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He spoke, and the locusts came, and the grasshoppers, without number,
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 ate up every plant in their land; and ate up the fruit of their ground.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 He struck also all the firstborn in their land, the first fruits of all their manhood.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 And he brought them out with silver and gold, and there was no one among their tribes who stumbled.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt was glad when they departed, for the fear of them had fallen on them.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spread a cloud for a covering, fire to give light in the night.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 They asked, and he brought quails, and satisfied them with the bread of the sky.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He opened the rock, and waters gushed out. They ran as a river in the dry places.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For he remembered his holy word, and Abraham, his servant.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 He brought forth his people with joy, his chosen with singing.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 He gave them the lands of the nations. They took the labor of the peoples in possession,
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 that they might keep his statutes, and observe his laws. Praise JAH.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
