< Matthew 22 >
1 Jesus answered and spoke again in parables to them, saying,
És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2 "The kingdom of heaven is like a certain king, who made a marriage feast for his son,
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
3 and sent out his servants to call those who were invited to the marriage feast, but they would not come.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
4 Again he sent out other servants, saying, 'Tell those who are invited, "Look, I have made ready my dinner. My cattle and my fatlings are killed, and all things are ready. Come to the marriage feast."'
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
5 But they made light of it, and went their ways, one to his own farm, another to his merchandise,
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6 and the rest grabbed his servants, and treated them shamefully, and killed them.
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
7 The king was enraged, and sent his armies, destroyed those murderers, and burned their city.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8 "Then he said to his servants, 'The wedding is ready, but those who were invited weren't worthy.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9 Go therefore to the intersections of the highways, and as many as you may find, invite to the marriage feast.'
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
10 And those servants went out into the highways, and gathered together all they found, both bad and good, and the wedding was filled with those reclining.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
11 But when the king came in to see the guests, he saw there a man who did not have on wedding clothing,
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
12 and he said to him, 'Friend, how did you come in here not wearing wedding clothing?' He was speechless.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
13 Then the king said to the servants, 'Bind him hand and foot, and throw him into the outer darkness; there is where the weeping and grinding of teeth will be.'
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14 For many are called, but few chosen."
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15 Then the Pharisees went and took counsel how they might entrap him in his talk.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
16 They sent their disciples to him, along with the Herodians, saying, "Teacher, we know that you are honest, and teach the way of God in truth, no matter whom you teach, for you are not partial to anyone.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17 Tell us therefore, what do you think? Is it lawful to pay taxes to Caesar, or not?"
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18 But Jesus perceived their wickedness, and said, "Why do you test me, you hypocrites?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19 Show me the tax money." They brought to him a denarius.
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20 He asked them, "Whose is this image and inscription?"
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21 They said to him, "Caesar's." Then he said to them, "Give therefore to Caesar the things that are Caesar's, and to God the things that are God's."
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22 When they heard it, they were astonished, and left him, and went away.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
23 On that day Sadducees came to him, the ones saying that there is no resurrection. And they asked him,
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
24 saying, "Teacher, Moses said, 'If a man dies, having no children, his brother is to marry his wife, and raise up offspring for his brother.'
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25 Now there were with us seven brothers. The first married and died, and having no offspring, left his wife to his brother.
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26 In like manner the second also, and the third, to the seventh.
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27 After them all, the woman died.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28 In the resurrection therefore, whose wife will she be of the seven? For they all had her."
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29 But Jesus answered them, "You are mistaken, not knowing the Scriptures, nor the power of God.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30 For in the resurrection they neither marry, nor are given in marriage, but are like the angels in heaven.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31 But concerning the resurrection of the dead, have you not read that which was spoken to you by God, saying,
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32 'I am the God of Abraham, and the God of Isaac, and the God of Jacob?' God is not the God of the dead, but of the living."
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
33 When the crowds heard it, they were astonished at his teaching.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
34 But the Pharisees, when they heard that he had silenced the Sadducees, gathered themselves together.
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
35 One of them, a Law scholar, asked him a question, testing him.
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
36 "Teacher, which is the greatest commandment in the law?"
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37 He said to him, "'You are to love the Lord your God with all your heart, with all your soul, and with all your mind.'
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
38 This is the great and first commandment.
Ez az első és nagy parancsolat.
39 A second likewise is this, 'You are to love your neighbor as yourself.'
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40 The whole Law and the Prophets depend on these two commandments."
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41 Now while the Pharisees were gathered together, Jesus asked them a question,
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
42 saying, "What do you think of the Christ? Whose son is he?" They said to him, "Of David."
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43 He said to them, "How then does David in the Spirit call him Lord, saying,
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44 'The Lord said to my Lord, sit on my right hand, until I make your enemies the footstool of your feet'?
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45 "If then David calls him Lord, how is he his son?"
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
46 No one was able to answer him a word, neither did anyone dare ask him any more questions from that day forth.
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.