< Psalms 39 >

1 [For the Chief Musician. For Jeduthun. A Psalm by David.] I said, "I will watch my ways, so that I do not sin with my tongue. I will keep my mouth with a bridle while the wicked is before me."
A karmesternek, Jedútúnnak. Zsoltár Dávidtól. Azt mondtam: Hadd őrzöm meg útjaimat, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; hadd őrzöm meg szájamnak zaboláját, a meddig a gonosz előttem van!
2 I was mute with silence. I held my peace, even from good. My sorrow was stirred.
Elnémultam csendességgel, hallgattam a jónak híján és fájdalmam megza-varodott;
3 My heart was hot within me. While I meditated, the fire burned: I spoke with my tongue:
hevűlt a szívem belsőmben, tűnődésemben tűz égett, kimondtam nyelvemmel:
4 "LORD, show me my end, what is the measure of my days. Let me know how frail I am.
Tudasd velem, Örökkévaló, végemet, és napjaim mértékét, mennyi az! Hadd tudjam, mi mulandó vagyok.
5 Look, you have made my days handbreadths. My lifetime is as nothing before you. Surely every man stands as a breath." (Selah)
Íme, arasznyira szabtad napjaimat, s földi létem olyan előtted, mint a semmi. Bizony, csupán lehelet minden ember, ki fennáll. Széla.
6 "Surely a person goes about like a shadow. Surely he heaps up vain things of wealth, and doesn't know who shall gather them.
Bizony, mint árnykép jár-kél a férfi, bizony, hiábavalóságért zajonganak, fölhalmoz s nem tudja, ki gyűjti be.
7 And now, LORD, what do I wait for? My hope is in you.
Most pedig mit remélek, Örökkévaló, várakozásom te benned van!
8 Deliver me from all my transgressions. Do not make me the taunt of fools.
Mind a bűneimtől ments meg engem, aljasnak gyalázatává ne tégy!
9 I was mute. I did not open my mouth, because you did it.
Elnémultam, nem nyitom meg számat, mert te eselekedted.
10 Remove your scourge away from me. I am overcome by the blow of your hand.
Vedd le rólam csapásodat, kezed támadásától elfogytam én!
11 When you rebuke and correct man for iniquity, You consume his wealth like a moth. Surely every man is but a breath." (Selah)
Büntetésekkel bűnért fenyítotted a férfit, szétfolyattad, mint a moly, gyönyörűségét: bizony, lehelet minden ember! Széla.
12 "Hear my prayer, LORD, and give ear to my cry. Do not be silent at my tears. For I am a stranger with you, a foreigner, as all my fathers were.
Halljad meg imámat, Örökkévaló, fohászkodásomra figyelj, könnyemre ne hallgass; mert jövevény vagyok nálad, zsellér, mint őseim mind.
13 Oh spare me, that I may recover strength, before I go away, and exist no more."
Tekints el tőlem, hogy erősödhessem, mielőtt elmegyek és nem vagyok.

< Psalms 39 >