< Psalms 83 >
1 A SONG. A PSALM OF ASAPH. O God, let there be no silence to You, Do not be silent, nor be quiet, O God.
Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
2 For behold, Your enemies roar, And those hating You have lifted up the head,
Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
3 They take crafty counsel against Your people, And consult against Your hidden ones.
Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
4 They have said, “Come, and we cut them off from [being] a nation, And the name of Israel is not remembered anymore.”
Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
5 For they consulted in heart together, They make a covenant against You,
Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
6 Tents of Edom, and Ishmaelites, Moab, and the Hagarenes,
Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
7 Gebal, and Ammon, and Amalek, Philistia with inhabitants of Tyre,
A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
8 Asshur is also joined with them, They have been an arm to sons of Lot. (Selah)
Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
9 Do to them as Midian, As Sisera, as Jabin, at the Brook of Kishon.
Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
10 They were destroyed at Endor, They were dung for the ground!
A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
11 Make their nobles as Oreb and as Zeeb, And as Zebah and Zalmunna—all their princes,
Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
12 Who have said, “Let us occupy the pastures of God for ourselves.”
A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
13 O my God, make them as a rolling thing, As stubble before wind.
Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
14 As a fire burns a forest, And as a flame sets hills on fire,
Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
15 So You pursue them with Your whirlwind, And trouble them with Your windstorm.
Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
16 Fill their faces [with] shame, And they seek Your Name, O YHWH.
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
17 They are ashamed and troubled forever, Indeed, they are confounded and lost.
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
18 And they know that You—Your Name [is] YHWH—By Yourself [are] the Most High over all the earth!
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.